Űrtechnológiával foglalkozó nemzeti laboratórium kezdte meg működését a BME-n
Elindult az Űrtechnológiával a Rezilienciáért Misszióvezérelt Nemzeti Laboratórium a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME); a 2029 szeptemberéig tartó, 1,5 milliárd forintból megvalósuló projekt az űrkutatás, a navigáció, a földtudományok és az agrárdigitalizáció területén folytat kutatás-fejlesztési tevékenységet - közölte az egyetem hétfőn az MTI-vel.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával megvalósuló program célja olyan
innovatív megoldások kidolgozása,
amelyek hozzájárulnak a társadalmi és gazdasági kihívások kezeléséhez, valamint a hazai kutatási és innovációs kapacitások erősítéséhez - írták a közleményben.
Kiemelték, hogy az űrtechnológiák egyre jelentősebb szerepet töltenek be a telekommunikációban, a helymeghatározásban és a környezeti monitoringban, amelyek a modern gazdaság és a külső sokkoknak ellenálló társadalom működésének alapját jelentik. Erre a célkitűzésre utal a projekt címe (SPACE4R - Space for Resilience) is. Hangsúlyozták: alapvető fontosságú, hogy ezek a szolgáltatások és téradatok megbízhatóan és folyamatosan rendelkezésre álljanak.
A tájékoztatás szerint a laboratórium kutatásai a műholdas rendszerek és szolgáltatások megbízhatóságát, az űrképes technológiai fejlesztések kritikus elemeit, valamint az éghajlatváltozás okozta környezeti folyamatok pontosabb megismerését szolgálják és az ezekhez kapcsolódó technológiák fejlesztését szolgálják.
A program központi eleme egy
új műholdplatform fejlesztése,
amely lehetőséget teremt a légkör és az űridőjárás jelenségeinek vizsgálatára is. A kutatások kiterjednek a naptevékenység és a részecskesugárzás hatásainak elemzésére, valamint a műholdas kommunikációs és navigációs rendszereket érintő kockázatok vizsgálatára - olvasható a közleményben.
A kifejlesztett műholdplatform innovatív,
a kvantuminformatikai és biotechnológiai kutatásoknak is helyt ad.
A laboratórium emellett a GNSS jelek zavarásának és hamisításának felismerésével is foglalkozik.
A terv részeként fejlesztett agrármérőállomások a csapadék, a talajnedvesség és más környezeti paraméterek mérésével támogatják a precíziós mezőgazdaságot, elősegítve a hatékonyabb víz- és erőforrás-gazdálkodást - írták a közleményben.







