Felmérés: a belgák többsége aggódik a háború miatt
2025. március 18. 16:10
A belgák többsége attól tart, hogy az ukrajnai konfliktus kiterjedhet és elérheti hazájukat is - olvasható az RTL Info, Ipsos intézet és Le Soir című napilap közös közvélemény-kutatásában.
A megkérdezettek 52 százaléka úgy véli, hogy a háború elérheti az országot. A belgák többsége nem készül aktívan egy esetleges háborúra, ugyanis 87 százalékuk nem tett semmilyen előkészületet, például nem vásárolt vészhelyzeti felszereléseket, nem halmozott fel vizet vagy száraz élelmiszert.
A felmérések szerint a belgák 49 százaléka hajlandó lenne harcolni Ukrajnában. A válaszadók 56 százaléka szerint nem szabad megszüntetni a Kijevnek nyújtott pénzügyi támogatást, amely segíti Ukrajnát az oroszok elleni harcban.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
