Az olasz kormány újraindítja az albániai migránstáborokat
2025. április 11. 15:04
Az olasz kormány újraindítja az Albániában létesített migránstáborokat azzal a negyvenfős csoporttal, amely hamarosan megérkezik Shengjin kikötőjébe.
Az érkezőket a dél-olaszországi Brindisiből szállítják át Albániába. Illegális bevándorlókról van szó, akik eddig olasz táborokban várakoztak kiutasításra. Most Albániába helyezik át őket, miután a római kormány március 28-án úgy rendelkezett, hogy a Shengjinben és Gjaderben tavaly októberben megnyitott táborokat úgynevezett kiutasítási központokká (Cpr) alakítja át.
A migránsoknak fenntartott táborokról Giorgia Meloni miniszterelnök és albán kollegája, Edi Rama 2023 októberében írt alá megállapodást, amelynek értelmében Róma a tengeren érkező migránsokat Albániába szállította volna azonosításuk és esetleges menedékkérelmük elbírálásának idejére.
Ilyen formában azonban a két tábor működésképtelennek bizonyult, mivel az illetékes olasz bíróság nem engedélyezte az odaszállított emberek feltartóztatását, arra hivatkozva, hogy az Egyiptomból, Bangladesből és máshonnan érkezők nem biztonságos országból származnak, ezért nemzetközi védelem illeti meg őket.
Tavaly október és idén február között három alkalommal történt meg, hogy az Albániába vitt migránscsoportot bírói döntésre visszaszállították Olaszországba.
A kormány és a bíróságok közötti ellentétre az Európai Bíróság a következő hónapokban adhat választ, időközben azonban Róma módosította az albániai táborok eredeti rendeltetését. Ugyanolyan kiutasító tábornak minősítették őket, mint az összes többi olaszországit, amelyek zsúfoltságát így enyhítik.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Mivel nem vagyunk „bevándorlóország”, idehaza talán nem is értjük igazán, milyen elfojtott indulatokat korbácsolt fel Amerikában az Irina Zarucka és a Charlie Kirk kettős gyilkosság.
Aleksandar Vučić bejelentette, hogy Szerbia titkosszolgálatai együttműködnek az orosz hírszerzéssel, miután felmerült, hogy Brüsszel egy új „Maidan” kirobbantására készül Szerbiában.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Harcosok órája online műsorban kedden kifejtette, hogy Ukrajnában csak akkor lehet igazságos békéről beszélni, ha biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok támogatásából a magyar kormány nem enged, és a közösség legitim képviselője továbbra is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
