Donald Trump vasárnap a Truth Social platformján jelentette be, hogy 100 százalékos vámot vet ki minden olyan filmre, amelyet külföldi országokban gyártottak, és az országba hoznak. Döntését azzal indokolta, hogy szerinte azamerikai filmipar „nagyon gyorsan haldoklik” a más országok által az amerikai filmesek számára kínált ösztönzők miatt. Az amerikai elnök nemzetbiztonsági fenyegetésnek nevezte az ilyen filmeket, és közölte, hogy utasította a kereskedelmi minisztériumot a vámok azonnali bevezetésére. „Ez más nemzetek összehangolt törekvése, és mint ilyen, nemzetbiztonsági fenyegetést jelent. Ez minden más mellett üzenet és propaganda is! „Amerikában készüljenek ismét a filmek” – írta Trump a Truth Socialon.
Egyelőre nem tisztázott, hogy az intézkedés a külföldön gyártó produkciós cégeket célozza-e, legyenek azok amerikaiak vagy külföldiek. A Los Angeles-i film- és televíziós gyártás közel 40%-kal csökkent az elmúlt évtizedben a FilmLA non-profit szervezet adatai szerint. Ezzel párhuzamosan a világ több kormánya is bőkezűbb adókedvezményekkel és visszatérítésekkel próbálja magához vonzani a gyártásokat, hogy minél nagyobb részesedést szerezzenek a 2025-re világszinten előre jelzett 248 milliárd dolláros tartalomgyártási költésből – írja a Guardian.
Trump bejelentése azután történt, hogy korábban kereskedelmi háborút robbantott ki Kínával, és globális vámokat vezetett be, amelyek megrázták a piacokat, és az amerikai recessziótól való félelmeket is felerősítették. A filmipar már most is érzi ezek hatását: Kína áprilisban reagálva az amerikai bejelentésekre, csökkentette az országba beengedett amerikai filmek kvótáját. Kína a világ második legnagyobb filmpiaca az Egyesült Államok után, bár az utóbbi években a hazai filmek túlteljesítették a hollywoodi produkciókat. William Reinsch, a kereskedelmi minisztérium korábbi magas rangú tisztviselője, aki jelenleg a stratégiai és nemzetközi tanulmányok központjának (CSIS) vezető kutatója, azt nyilatkozta, hogy a visszavágás Trump vámjaira pusztító hatású lehet. „A megtorlás meg fogja ölni az iparágunkat. Sokkal többet veszíthetünk, mint nyerhetünk” – mondta, hozzátéve, hogy nehéz lenne nemzetbiztonsági vagy rendkívüli vészhelyzeti indokot találni a filmekre vonatkozó vámok alátámasztására.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Brüsszel magasabb fokozatra kapcsolt, minden mást háttérbe szorítva dolgozik azon, hogy rekordidő alatt behozza Ukrajnát az Európai Unióba – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Simicskó István.
Amíg Németország, amely kirobbantotta az első világháborút 70 ezer négyzetkilométer területi veszteséget szenvedett el, Ausztria, amely megfogalmazta a hadüzenetet 40 ezer négyzetkilométert és a háborút ellenző Magyarország pedig 180 ezer négyzetkilométer területet vesztett.
A kereszténység globális pápaság nélkül is létezhetne, ugyanakkor az intézmény alapja az evangéliumi eszményekből, mai szuverén formája pedig a történelemből vezethető le – jelentette ki a professzor.