Nem a médiatermékek fő témája, politikai álláspontja, célcsoportja, esetleg közönségének demográfiai összetétele, hanem elsősorban azok típusa határozza meg a főbb csoportosulások kialakulását Magyarországon. Egyebek közt ez derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által 2024. december 4. és 2024. december 20. között, a Társadalomkutató Kft. közreműködésével készített legfrissebb kutatásából. A reprezentatív felmérés szerint az emberek tájékozódási forrásai ideológiai, pártpolitikai szempontból többszínűek, tájékozódási pontjaikat inkább a médiatípus határozza meg és csupán elenyésző hányadukra jellemző, hogy egy-egy buborékból tájékozódnak - jelentette a Gondolának az NMHH.
A magyar lakosság hírfogyasztási szokásainak megismerését célzó kutatás a televíziók, a rádiók, a nyomtatott sajtó és az online hírportálok, vagyis a klasszikusnak számító hírforrások mellett kitért a közösségi oldalak, a videómegosztó platformok, a blogok, a fórumok, a podcastok és az influenszerek által gyártott tartalmakra, mint információforrásokra is.
A hírfogyasztási források alapján szembetűnő a közösségi média és a televízió dominanciája, továbbá az új digitális platformok előretörése. A megkérdezettek többsége a közösségi oldalak valamelyikén (71%), illetve televízión keresztül (69%) jut el a hírekhez. Az online hírportálokat a 16 év feletti internetezők több mint fele (55%) használja rendszeresen tájékozódásra. Ezek mellett kisebb, de nem elhanyagolható szerepet töltenek be a videómegosztó oldalak (38%) és a rádiók (35%). Sokan merítenek információt podcastokból (18%), blogokból, fórumokból (15%), illetve influenszerek által gyártott tartalmakból (14%). A nyomtatott sajtó súlya viszont jelentősen visszaesett: mindössze a válaszadók 11 százaléka jelölte meg mint rendszeres hírforrást.
A különböző fogyasztói csoportok között a legmegosztóbb terület a magyar igazságszolgáltatásba és a politikusokba vetett bizalom, a saját élettel és egészséggel való elégedettség, Magyarország gazdasági helyzete és a kormány munkája. Nincs megosztottság ugyanakkor a környezetvédelem, a háborútól, a mesterséges intelligencia térnyerésétől, valamint a globális felmelegedéstől való félelem terén.
A teljes tanulmány az NMHH oldalán olvasható: https://nmhh.hu/cikk/252143/Hirfogyasztasi_klaszterek_es_velemenybuborekok_a_mediaterben
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Elfogadta az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, miszerint a 400 négyzetméternél nagyobb üzletekben kötelező jelleggel kell biztosítani legalább egy olyan pénztárgépet is, amelyet pénztáros működtet - mondta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakcióvezetője csütörtökön Budapesten.
Magyarország kormánya a Hungary Helps Programon keresztül 25 ezer dollár humanitárius gyorssegélyt nyújt a megtámadott nigériai Benuel állambeli keresztények megsegítésére - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára csütörtökön, a Hungary Helps kenyai missziójának harmadik napján a közösségi oldalára felöltött videójában.
"Az orosz-ukrán háború és az elhibázott szankciók már így is fellökték az egekbe az európai energiaárakat. Ráadásul itt van a nyakunkon a közel-keleti háborús helyzet. Az európai országok iparának jövője ezért veszélyben van" - mondta a kormányfő.