Nem a médiatermékek fő témája, politikai álláspontja, célcsoportja, esetleg közönségének demográfiai összetétele, hanem elsősorban azok típusa határozza meg a főbb csoportosulások kialakulását Magyarországon. Egyebek közt ez derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által 2024. december 4. és 2024. december 20. között, a Társadalomkutató Kft. közreműködésével készített legfrissebb kutatásából. A reprezentatív felmérés szerint az emberek tájékozódási forrásai ideológiai, pártpolitikai szempontból többszínűek, tájékozódási pontjaikat inkább a médiatípus határozza meg és csupán elenyésző hányadukra jellemző, hogy egy-egy buborékból tájékozódnak - jelentette a Gondolának az NMHH.
A magyar lakosság hírfogyasztási szokásainak megismerését célzó kutatás a televíziók, a rádiók, a nyomtatott sajtó és az online hírportálok, vagyis a klasszikusnak számító hírforrások mellett kitért a közösségi oldalak, a videómegosztó platformok, a blogok, a fórumok, a podcastok és az influenszerek által gyártott tartalmakra, mint információforrásokra is.
A hírfogyasztási források alapján szembetűnő a közösségi média és a televízió dominanciája, továbbá az új digitális platformok előretörése. A megkérdezettek többsége a közösségi oldalak valamelyikén (71%), illetve televízión keresztül (69%) jut el a hírekhez. Az online hírportálokat a 16 év feletti internetezők több mint fele (55%) használja rendszeresen tájékozódásra. Ezek mellett kisebb, de nem elhanyagolható szerepet töltenek be a videómegosztó oldalak (38%) és a rádiók (35%). Sokan merítenek információt podcastokból (18%), blogokból, fórumokból (15%), illetve influenszerek által gyártott tartalmakból (14%). A nyomtatott sajtó súlya viszont jelentősen visszaesett: mindössze a válaszadók 11 százaléka jelölte meg mint rendszeres hírforrást.
A különböző fogyasztói csoportok között a legmegosztóbb terület a magyar igazságszolgáltatásba és a politikusokba vetett bizalom, a saját élettel és egészséggel való elégedettség, Magyarország gazdasági helyzete és a kormány munkája. Nincs megosztottság ugyanakkor a környezetvédelem, a háborútól, a mesterséges intelligencia térnyerésétől, valamint a globális felmelegedéstől való félelem terén.
A teljes tanulmány az NMHH oldalán olvasható: https://nmhh.hu/cikk/252143/Hirfogyasztasi_klaszterek_es_velemenybuborekok_a_mediaterben
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Freund Tamás, az MTA elnöke elmondta: a 200 éve alapított MTA a felmérések szerint ma is a legnagyobb közbizalommal övezett intézmény Magyarországon, amely közalapozásból született és a közösségért van.
Az írásbeli vizsgákat május 5. és 23. között rendezik. A mai – hétfői – napon magyar nyelv és irodalomból középszinten 77 972, emelt szinten 2278 tanuló ad számot tudásáról.
Felavatták a Határtalan történet című térplasztikát és koszorút helyeztek el Széchenyi István szobránál a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának 200. évfordulója alkalmából Budapesten.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
