Az Aranycsapat Testület, a Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület és az Ovi-Sport Alapítvány hétfőn közösen hirdette meg a Buzánszky 100 emlékévet abból az alkalomból, hogy vasárnap volt a legendás tizenegy jobbhátvédje, a Nemzet Sportolója születésének 100. évfordulója.
Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Testület elnöke a hétfői bejelentés alkalmából felidézte, hogy az 1925. május 4-én Újdombóváron született, 49-szeres válogatott Buzánszky Jenő az egyik legstabilabb tagja volt az olimpiai bajnokságot és Európa-kupát nyert Aranycsapatnak, és játszott Londonban, az Évszázad mérkőzésén is.
Takács Tibor, a Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Buzánszky Jenő a válogatottban a jobbhátvéd posztján méltó örököse volt a ferencvárosi Rudas Ferencnek. Hozzátette: a Dorog játékosaként az egyetlen vidéki labdarúgó volt az Aranycsapatban, és egy jugoszláviai túra során három alkalommal az FTC mezét is felhúzhatta magára.
Molnár Andrea, az Ovi-Sport Alapítvány vezetője kiemelte: az Aranycsapat jobbhátvédje szívügyének tekintette a labdarúgó utánpótlás ügyét, az ő kezdeményezésére jött létre az alapítvány, amelynek küldetése, hogy a legfiatalabb generációval is megismertesse a sportot. Ezt úgy teszik, hogy "a sportlétesítményeket viszik el az óvodák udvarára", és eddig már 500 óvodába jutottak el.
Ifjabb Buzánszky Jenő büszkén mondta el, hogy az Aranycsapat története bekerült a Nemzeti Tantervbe. Emlékeztetett rá, hogy az édesapja fontosnak tartotta a kapcsolattartást a határon túli magyarokkal, és minden meghívásnak igyekezett eleget tenni.
Molnár Andrea az eseményen bemutatta a Buzánszky 100 emlékév hivatalos logóját, amely Buzánszky Jenőt két képen, egyrészt mint a magyar válogatott labdarúgóját, valamint Jenő bácsit, a sportdiplomatát ábrázolja, de nem hiányozhat róla a legendás 6:3-as eredmény sem.
Amint elhangzott, az emlékév vasárnap Buzánszky Jenő szülővárosában, Dombóváron vette kezdetét, ahol a Puskás Intézet jóvoltából relikvia-kiállítás nyílt az Aranycsapatról a művelődési házban. Ezt követően a dombóvári vasútállomásra befutott az Aranycsapat mozdony, majd szülőházánál gyertyagyújtással emlékeztek Buzánszky Jenőre. A következő egy év során az eddigi hagyományos utánpótlástornákkal, valamint új eseményekkel idézik fel a legendás jobbhátvéd emlékét, többek között nyáron Tusnádfürdőn a Buzánszky 100 Sportsátorban hangzanak majd el előadások az Aranycsapatról.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
A főpolgármester hárítja magától a felelősséget, pedig a sorozatos rossz döntések következménye, hogy idáig jutott a város, noha 2019-ben több mint 200 milliárd plusszal vette át a fővárost Tarlós Istvántól. Eközben a legtöbb budapesti fejlesztést, a nagyberuházásokat mind a kormánynak köszönhetjük az elmúlt négy évben.
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a Kormányinfó sajtótájékoztatón Budapesten, a Karmelita kolostorban 2025. június 4-én. MTI/Balogh Zoltán
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Szarvason.