Bakondi György: egyre több ország tanulmányozza a magyar határvédelmi rendszert
2025. május 8. 09:35
Egyre több ország tanulmányozza és gondolja jó megoldásnak a magyar határvédelmi rendszert - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán csütörtökön.
Bakondi György beszámolója szerint a magyar határvédelmi intézkedések azt eredményezték, hogy a Nyugat-Európában tapasztalható negatívumok - "mint a no-go zónák, a szociális feszültségek, a terrorcselekmények, a közbiztonság látványos romlása, az emberek mindennapi életének a félelemmel való telítődése" - Magyarországon nincsenek jelen.
Nem véletlen, hogy több ország jó megoldásnak tartja a magyar rendszert, hiszen egyre inkább szembesülnek azzal, hogy nem az a jó megoldás, amit például az Európai Unió (EU) migrációs paktuma tartalmaz - fűzte hozzá.
Kiemelte, bár tapasztalható átalakulás Európában, a Magyarországot érintő kettős mérce nem változott, az ország jelenleg is napi egymillió eurós bírságot kap, mert nem hajtja végre az EU migrációs politikáját. Magyarország "politikai álláspontjai, a szuverenitáshoz való ragaszkodása, a biztonságra, mint értékre való rátekintése, a magyar emberek véleményének kikérése szokatlan" - fogalmazott.
A főtanácsadó rámutatott, jelenleg is zajlik egy véleménynyilvánító szavazás Ukrajna gyorsított EU-s csatlakozásáról és Európában Magyarországon kívül sehol nem kérdezik meg az embereket erről. Amíg a jelenlegi kormány irányítja a határőrizettel, a bel- és közbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket, mindig a magyar emberek mindennapjaiból, a magyar emberek érdekéből fog kiindulni - szögezte le.
Bakondi György arról is beszélt, az európai uniós vezetésnél nem lát változást a migrációs politika területén, de a nemzetállamok vezetőinél igen. Szerinte az illegális migráció és annak következményei Európa-szerte politikai tényezővé váltak az elmúlt években és azon pártok, amelyek a migráció másfajta kezelését tették egyik fő programpontjuknak, előre törtek a választásokon.
Mint mondta, a német választásokon például a kampányban valamennyi induló párt az államhatár őrizetében és a kitoloncolások területén is szigorításokat jelentett be, mert azt érzékelték, hogy ez az igénye a lakosságnak.
Hozzátette, "számos speciális megoldást alakítottak ki" a nemzetállamok, például "Lengyelország nagyon szigorú rezsimet vezetett be, Görögország erős kerítést épített a határára". Bakondi György hangsúlyozta, a nemzetállami megoldások más irányt mutatnak, mint amit az európai uniós különféle jogi lépések tartalmaznak. Hozzátette, bízik abban, hogy ezek a változások előbb-utóbb többségbe kerülnek az Európa Tanácson belül és ez elvezethet oda, hogy az EU-ban felülvizsgálják a migrációs politikát.
A belbiztonsági főtanácsadó a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a német politikai változásokkal kapcsolatban elmondta, az új kormány eddigi lépései és tervei nincsenek összhangban az EU migrációs paktumával, de a schengeni előírásokkal sem. Nemrég jelentették be ugyanis, hogy a külső - az osztrák, a lengyel és a francia határoknál - állandó jellegű határőrizetet vezetnek be - tette hozzá.
Mint mondta, "ez nem látszik megoldásnak", mert Ausztria például bejelentette, hogy nem fogadja vissza azokat, akiket a németek nem engednek át a határon. Szerinte a franciák is hasonló álláspontot képviselnek. Bakondi György valószínűnek tartja, hogy a nemzetállami változások elvezethetnek az EU migrációs politikájának felülvizsgálatához.
Kiemelte, "a Patrióták az Európai Parlamentben is mindent megtesznek annak érdekében, hogy egy reálisabb, valós veszélyekhez igazodó, a mindennapi lakossági igényeket figyelembe vevő rendszer alakuljon ki ebben a nagyon súlyos kérdésben".
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
"A FeltöltŐ mindig a kereszténység üzenetét kell továbbküldje a fiataloknak, idősebbeknek egyaránt. De azt is kell, hogy sugározza, hogy békességben kell élni egymással, családon belül, városon belül, nemzeten belül és nemzeteken belül" - fogalmazott az államtitkár.
Kövér László hangsúlyozta, Ukrajna felvétele az Európai Unióba (EU) az agrárium számára mindenképpen gazdasági katasztrófát jelentene, az Európai Bizottság pedig gazdasági értelemben "likvidálja" az uniós termelőket azzal, hogy az ukrán mezőgazdasági termékeket ráönti Európára.