A morvaországi város város, Prerov (Prerau) temetőjében egy sírkő emlékezik 265 emberre. Őket a második világháború után nem sokkal a város vasútállomása közelében csehszlovák katonák gyilkolták meg. Öt évvel ezelőtt a cseh történész, Frantiąek Hybl (1941-) elérte, hogy szimbolikus emlékművet állítsanak fel a temetöben.
Az elmúlt időben Hybl megállapította az áldozatok nevét is. Ezeket is 55 év után a sírkőbe vésik, hogy emléket állítsanak az egyik legsúlyosabb háború utáni mészárlásnak. A kárpát-németeknek, akiket etnikai hovatartozásuk, bosszúból vagy puszta kapzsiságból gyilkoltak meg.
Hybl - wikimedia
1945 tavaszán a Kárpátok német lakói elmenekültek szülőföldjükről, a Szepesi-Tátra alatt fekvő területről, a közeledő front elől a Cseh-Morva Protektorátusba. Amikor elhallgattak a fegyverek, felszálltak egy vonatra, amely visszavitte volna őket lakóhelyükre. 1945. június 18-án este a vonat Prerovban állt meg. A szomszédos vágányon katonákkal teli kocsik álltak, azok Prágából érkeztek a győzelmi felvonulásról. Véletlen egybeesés.
Néhány katona szintén a Zipsből származott, és felismerte a hazatérő menekültek között karpát-német szomszédjait. A fegyveresek kényszerítették a német származású „szlovákokat“, hogy szálljanak ki, és kis csoportokban egy, a vágányoktól távol eső mezőre vezették őket. Le kellett vetkőzniük alsóneműre, és át kellett adniuk a katonáknak ékszereiket, óráikat és pénzüket. Aztán lelőtték az embereket, nőket, férfiakat, öregeket, még egy néhány hónapos csecsemőt is.
A mészárlás után az egyenruhások átkutatták a menekültek vonatát értékes tárgyak után.
A gyilkosokat soha nem állították bíróság elé. Csak az akkori parancsnok, Karol Pazur kapott ítéletet.
Pazur, a csehszlovák tömeggyilkos - wikimedia
Nem sokkal később azonban amnesztia törvény hatálya alá került, amely többek között a háború utáni időszakban a németek ellen elkövetett mindenféle erőszakos cselekményt jóváhagyott.
Amikor Frantiąek Hybl két évvel ezelőtt a Prerov Múzeum nevében kérte az ügy újbóli kivizsgálását, a prágai igazságügyi minisztérium elutasította a kérelmet.
Az ügyet már lezárták...
Az emlékjel - prerov.cz
Hybl ezért saját kezdeményezésére gyűjtött tényeket, amelyeket hamarosan könyv formában kíván publikálni. „Nem látom okát, hogy elhallgassam, hogy köztünk is, nem csak a németek között, voltak szörnyetegek.” Ezeket a szavakat megismételte egy dokumentumfilmben is, amelyet a cseh televízió nemrég késő este sugárzott. A filmben elhangzott kommentárok egyértelműek voltak: „A prerovi (preraui) tömeggyilkosságok és a kitelepítések eltüntették a gátakat a saját közösségen belüli további túlkapásoktól – függetlenül attól, hogy azok a kulákok, papok, burzsoák vagy emigránsok ellen irányultak.”
Ezek ma is bátor kijelentések Csehországban. Frantisek Hybl jól tudta ezt.
Nyomozása során sok névtelen fenyegető telefonhívást kapott. „Ez csalódást okozott nekem – mondja –, mert azt hittem, hogy mi csehek egy kultúrnemzet vagyunk.”
Prof. Dr. em. J. Makovitzky (Univ. Heidelberg és Univ. Freiburg i. Br.)
Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
Eddig egymagam álltam ott az útjukban, mint a kínai tankok előtt a Tienanmen téren a híres régi felvételen az egy darab ellenálló kínai, most azonban már 2 millió 200 ezren álltunk itt az úton, és mondtuk azt, hogy erre nem vezet út" - fogalmazott Orbán Viktor.
„Mutasd a KDNP honlapját! – kérte utolsó találkozásunkkor. Én már nem tudom megtalálni. Nézte a képeket, aztán lehanyatlott a keze. – Köszönöm”– rebegte, kicsit nehezen érthetően. Még a családjáról beszélt. „Imádkozzál értük” – kértem. „Tudod, minden olyan nehéz!” – válaszolta.
Takács Péter azt mondta, a magyar egészségügy legnagyobb ünnepén az első szó a köszöneté: köszönjük az orvosoknak, ápolóknak, az egészségügyben dolgozóknak, hogy nap mint nap állhatatos munkával gondozzák a rájuk bízott betegeket.