Cseh katonák tömeggyilkolása és rablása 1945-ben
2025. június 9. 23:30

A morvaországi város város, Prerov (Prerau) temetőjében egy sírkő emlékezik 265 emberre. Őket a második világháború után nem sokkal a város vasútállomása közelében csehszlovák katonák gyilkolták meg. Öt évvel ezelőtt a cseh történész, Frantiąek Hybl (1941-) elérte, hogy szimbolikus emlékművet állítsanak fel a temetöben.

Az elmúlt időben Hybl megállapította az áldozatok nevét is. Ezeket is 55 év után a sírkőbe vésik, hogy emléket állítsanak az egyik legsúlyosabb háború utáni mészárlásnak. A kárpát-németeknek, akiket etnikai hovatartozásuk, bosszúból vagy puszta kapzsiságból gyilkoltak meg.

File:PhDr. Frantiąek Hýbl na vrchu ©védské ąance u Přerova.jpg - Wikimedia  Commons

Hybl - wikimedia

1945 tavaszán a Kárpátok német lakói elmenekültek szülőföldjükről, a Szepesi-Tátra alatt fekvő területről, a közeledő front elől a Cseh-Morva Protektorátusba. Amikor elhallgattak a fegyverek, felszálltak egy vonatra, amely visszavitte volna őket lakóhelyükre. 1945. június 18-án este a vonat Prerovban állt meg. A szomszédos vágányon katonákkal teli kocsik álltak, azok Prágából érkeztek a győzelmi felvonulásról. Véletlen egybeesés.

Néhány katona szintén a Zipsből származott, és felismerte a hazatérő menekültek között karpát-német szomszédjait. A fegyveresek kényszerítették a német származású „szlovákokat“, hogy szálljanak ki, és kis csoportokban egy, a vágányoktól távol eső mezőre vezették őket. Le kellett vetkőzniük alsóneműre, és át kellett adniuk a katonáknak ékszereiket, óráikat és pénzüket. Aztán lelőtték az embereket, nőket, férfiakat, öregeket, még egy néhány hónapos csecsemőt is.

A mészárlás után az egyenruhások átkutatták a menekültek vonatát értékes tárgyak után.

A gyilkosokat soha nem állították bíróság elé. Csak az akkori parancsnok, Karol Pazur kapott ítéletet.

Pazur, a csehszlovák tömeggyilkos - wikimedia

Nem sokkal később azonban amnesztia törvény hatálya alá került, amely többek között a háború utáni időszakban a németek ellen elkövetett mindenféle erőszakos cselekményt jóváhagyott.

Amikor Frantiąek Hybl két évvel ezelőtt a Prerov Múzeum nevében kérte az ügy újbóli kivizsgálását, a prágai igazságügyi minisztérium elutasította a kérelmet.

Az ügyet már lezárták...

Az emlékjel - prerov.cz

Hybl ezért saját kezdeményezésére gyűjtött tényeket, amelyeket hamarosan könyv formában kíván publikálni. „Nem látom okát, hogy elhallgassam, hogy köztünk is, nem csak a németek között, voltak szörnyetegek.” Ezeket a szavakat megismételte egy dokumentumfilmben is, amelyet a cseh televízió nemrég késő este sugárzott. A filmben elhangzott kommentárok egyértelműek voltak: „A prerovi (preraui) tömeggyilkosságok és a kitelepítések eltüntették a gátakat a saját közösségen belüli további túlkapásoktól – függetlenül attól, hogy azok a kulákok, papok, burzsoák vagy emigránsok ellen irányultak.”

Ezek ma is bátor kijelentések Csehországban. Frantisek Hybl jól tudta ezt.

Nyomozása során sok névtelen fenyegető telefonhívást kapott. „Ez csalódást okozott nekem – mondja –, mert azt hittem, hogy mi csehek egy kultúrnemzet vagyunk.”

Prof. Dr. em. J. Makovitzky (Univ. Heidelberg és Univ. Freiburg i. Br.)

gondola
  • A klímavédelem árnyékos oldala
    Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
  • Tiszta vizet a fejekbe!
    Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
MTI Hírfelhasználó