A morvaországi város város, Prerov (Prerau) temetőjében egy sírkő emlékezik 265 emberre. Őket a második világháború után nem sokkal a város vasútállomása közelében csehszlovák katonák gyilkolták meg. Öt évvel ezelőtt a cseh történész, Frantiąek Hybl (1941-) elérte, hogy szimbolikus emlékművet állítsanak fel a temetöben.
Az elmúlt időben Hybl megállapította az áldozatok nevét is. Ezeket is 55 év után a sírkőbe vésik, hogy emléket állítsanak az egyik legsúlyosabb háború utáni mészárlásnak. A kárpát-németeknek, akiket etnikai hovatartozásuk, bosszúból vagy puszta kapzsiságból gyilkoltak meg.
Hybl - wikimedia
1945 tavaszán a Kárpátok német lakói elmenekültek szülőföldjükről, a Szepesi-Tátra alatt fekvő területről, a közeledő front elől a Cseh-Morva Protektorátusba. Amikor elhallgattak a fegyverek, felszálltak egy vonatra, amely visszavitte volna őket lakóhelyükre. 1945. június 18-án este a vonat Prerovban állt meg. A szomszédos vágányon katonákkal teli kocsik álltak, azok Prágából érkeztek a győzelmi felvonulásról. Véletlen egybeesés.
Néhány katona szintén a Zipsből származott, és felismerte a hazatérő menekültek között karpát-német szomszédjait. A fegyveresek kényszerítették a német származású „szlovákokat“, hogy szálljanak ki, és kis csoportokban egy, a vágányoktól távol eső mezőre vezették őket. Le kellett vetkőzniük alsóneműre, és át kellett adniuk a katonáknak ékszereiket, óráikat és pénzüket. Aztán lelőtték az embereket, nőket, férfiakat, öregeket, még egy néhány hónapos csecsemőt is.
A mészárlás után az egyenruhások átkutatták a menekültek vonatát értékes tárgyak után.
A gyilkosokat soha nem állították bíróság elé. Csak az akkori parancsnok, Karol Pazur kapott ítéletet.
Pazur, a csehszlovák tömeggyilkos - wikimedia
Nem sokkal később azonban amnesztia törvény hatálya alá került, amely többek között a háború utáni időszakban a németek ellen elkövetett mindenféle erőszakos cselekményt jóváhagyott.
Amikor Frantiąek Hybl két évvel ezelőtt a Prerov Múzeum nevében kérte az ügy újbóli kivizsgálását, a prágai igazságügyi minisztérium elutasította a kérelmet.
Az ügyet már lezárták...
Az emlékjel - prerov.cz
Hybl ezért saját kezdeményezésére gyűjtött tényeket, amelyeket hamarosan könyv formában kíván publikálni. „Nem látom okát, hogy elhallgassam, hogy köztünk is, nem csak a németek között, voltak szörnyetegek.” Ezeket a szavakat megismételte egy dokumentumfilmben is, amelyet a cseh televízió nemrég késő este sugárzott. A filmben elhangzott kommentárok egyértelműek voltak: „A prerovi (preraui) tömeggyilkosságok és a kitelepítések eltüntették a gátakat a saját közösségen belüli további túlkapásoktól – függetlenül attól, hogy azok a kulákok, papok, burzsoák vagy emigránsok ellen irányultak.”
Ezek ma is bátor kijelentések Csehországban. Frantisek Hybl jól tudta ezt.
Nyomozása során sok névtelen fenyegető telefonhívást kapott. „Ez csalódást okozott nekem – mondja –, mert azt hittem, hogy mi csehek egy kultúrnemzet vagyunk.”
Prof. Dr. em. J. Makovitzky (Univ. Heidelberg és Univ. Freiburg i. Br.)
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
A harmadik magyar űrhajós - Farkas Bertalan és Simonyi Károly után Kapu Tibor - szerdán reggel fél 9--kor emelkedik a magasba. A magyar tudomány számára fantasztikus esemény a youtube-on is valós időben megtekinthető.
"Ukrajna felvétele a NATO-ba azonnali háborút jelentene Oroszországgal, és ezzel a harmadik világháború kitörését kockáztatnánk. Ezért Ukrajnát se a NATO-ba se az Európai Unióba nem szabad felvenni. Magyarország elemi biztonsági érdeke, hogy ne tartozzon Ukrajnával közös integrációs keretbe" - írta Orbán Viktor.