A diplomata - Kultúra a hidegháborúban címmel nyílt kiállítás Budapesten
Egy francia kultúrattasé Magyarországon töltött éveinek történetén keresztül mutatja be a kultúra és művészet helyzetét a hidegháború első évtizedében a Kiscelli Múzeum új kiállítása, amely A diplomata. Kultúra a hidegháborúban - Guy Turbet-Delof Budapesten (1947-1958) címmel nyílt meg kedden.
A kiállítás olyan művészek munkáit mutatja be, akiknek életpályája összefonódott Guy Turbet-Delof tevékenységével: a tárlaton Rozsda Endre több nagyméretű festménye és kisebb grafikái mellett
Barta Lajos szobrai és szobortervei, valamint Czóbel Béla, Vilt Tibor, Vedres Márk és Gorka Géza művei is helyet kaptak
- hangzott el a kiállításmegnyitón.
Sári Zsolt közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár köszöntő beszédében felidézte:
Guy Turbet-Delof 1947-től nyelvtanérként dolgozott Magyarországon, majd 1950-től 1958-ig kulturális attaséként szolgált, egyben ő volt a budapesti Francia Intézet igazgatója.
Kiemelte, a francia kultúrdiplomata
számtalan magyar művésznek jelentette a kapcsolatot a Nyugattal,
hiszen leveleket továbbított a diplomáciai postával, ecsetet szerzett a művészeknek, Rozsda Endre képeit pedig a saját gépkocsijával vitte ki Bécsbe.
A diplomatát a magyar állambiztonság Budapesten tartózkodása alatt végig megfigyelte, így ez a kiállítás két merőben különböző hagyatékot állít egymás mellé: az
egyiket a "barátság és a bizalom", a másikat a "gyanakvás és a megfigyelés" hozta létre
- fogalmazott az államtitkár, kiemelve: "ma mindkettő ugyanannak az embernek az életéről tanúskodik".
Jonathan Lacote, Franciaország magyarországi nagykövete a megnyitón arról beszélt, hogy Guy Turbet-Delof egy olyan korszakban élt, amikor a francia-magyar kapcsolatok ápolása kitartást, "éles ítélőképességet" és néha bátorságot is igényelt.
Csorba László, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgatója úgy fogalmazott: a tárlat emléket állít és kifejezi háláját "a magyar művészek e kiemelkedő francia barátjának".
A kiállításmegnyitó előtt tartott, a tárlatot ismertető sajtóeseményen a kiállítás kurátorai, Árvai Mária és Fábián Blanka elmondták, a francia kultúrdiplomata, akinek feladata a francia kultúra közvetítése és terjesztése volt,
rengeteg magyar művésszel ismerkedett meg, sokuknak segített, hivatali kötelezettségein messze túl.
Turbet-Delof a védett kommunikációs csatornát, a diplomáciai postát, a futárzsákot olykor nem hivatalos célokra is felhasználva igyekezett az elzártságban élő magyar értelmiségieknek kapcsolatban maradni a Nyugattal - tették hozzá.
Az 1956-os forradalom 70. évfordulójára készült tárlat Guy Turbet-Delof magyarországi tevékenységét nem csak a saját, hanem az általa kapcsolatba került magyar képzőművészek nézőpontján keresztül is bemutatja - hívták fel a figyelmet a kurátorok, hangsúlyozva, hogy a kiállításon megjelenik a francia diplomácia perspektívája,
a magyar politikai rendőrség ellenséges álláspontja,
valamint Turbet-Delof személyes - irodalmi műveltsége és világnézete által meghatározott - látásmódja - is.
A tárlaton mások mellett a francia állam által Rozsda Endre Beavatás című műve nyomán készített, majd a budapesti francia nagyköveti rezidenciára került falikárpit,
az 1956-ban a Városligetben ledöntött Sztálin-szobor egy darabja,
valamint Czóbel Béla Csendélet pipával és kék korsóval című alkotása is látható - hangsúlyozták a kurátorok.
Hozzátették: a kiállításon a diplomatának ajándékozott műtárgyak és a vele kapcsolatban álló művészek alkotásai mellett
a magyar politikai rendőrség lehallgatáshoz használt eszközei, például megfigyelési fotók és jegyzőkönyvek,
valamint személyes történeteket felevenítő filminterjúk is láthatók.
A francia kultúrdiplomata birtokába került
művek döntő többségét lánya, Christine Turbet-Delof a Fővárosi Képtárnak ajándékozta
- ismertették a kurátorok.
A tárlatot a nagyközönség szerdától 2027. február 28-ig tekintheti meg.
