Az 56-os szabadságharc történeteit gyűjti a Néprajzi Múzeum

Az október 23-i nemzeti ünnep jelenkori történeteinek gyűjtésére hirdet tematikus napokat a Magyar Néprajzi Múzeumban működő Jelenarchívum, amelynek muzeológusai október 15-én, 22-én és 23-án személyesen, a múzeum épületében működő Etknow könyvesbolti térben várják azokat, akik szívesen megosztanák a nemzeti ünnephez kapcsolódó személyes fotóikat, emlékeiket, történeteiket.

A Néprajzi Múzeum MaDok-programjának célja a kortárs tárgyi világ megőrzése és a jelenkor múzeumi dokumentációja. A program szakmai vezetésével és a Nyilvántartási és Digitalizálási Főosztály tagjainak segítségével 2025-ben jött létre a Jelenarchívum nevű, az 1990-es évektől napjainkig tartó közösségi fotó- és történetgyűjtemény, amelynek célja, hogy egy jelenkori privátfotó-gyűjtemény és a hozzájuk kapcsolódó szöveges emlékek lejegyzésével összegyűjtse és megmutassa,

mi minden történt a magyar emberekkel határon innen és túl a rendszerváltás óta.

A gyűjtemény megalakításának ötletével a szabad felhasználású, közösségi fotóarchívum, a Fortepan kereste meg a Néprajzi Múzeumot 2022-ben. Mivel a Fortepan 1990-ig bezárólag gyűjti a képeket, felmerült az igény annak folytatására - mondta el az MTI-nek adott interjújában Martincsák Kata muzeológus, a projekt vezetője.

"Míg a Fortepan csak képeket gyűjt, mi sokkal inkább

az etnográfiával egybecsengő történetekre nézünk rá közelebbről,

amelyek a fotók mellé érkeznek be" - fűzte hozzá.

Az oldal két éve aktív, azóta nagyjából 2300 fényképet, és 800 történetet gyűjtöttek össze.

"Az különbözteti meg a mi archívumunkat a Fortepanétól, hogy mi nem csak általánosan, de tematikus kampányok szerint is gyűjtünk. Van például kampányunk a vízről, vagy a változásról, ami sokkal inkább az egyedi történetekre fókuszál" - mondta Martincsák Kata. Hozzátette:

van tematikus gyűjtés emellett az autókról, az utazásról, a kirándulásról, vagy a sorkatonaságról is,

ez utóbbihoz érkezett privátfotók jól kapcsolódnak például a Néprajzi Múzeum szeptember 30-án nyílt, a magyarországi sorkatonaságról szóló Katonadolog című, csaknem egy évig látogatható kiállításukhoz is.

Ilyen tematikus kampány lesz az október 23-a emlékeit feldolgozó gyűjtés is.

Molnár Dorka muzeológus, a projekt másik szervezője elmondta, hogy a nemzeti ünnephez kapcsolódva három napon keresztül, október 15-én, 22-én és 23-án a Néprajzi Múzeum könyvesboltjában lévő workshop térbe várják az érdeklődőket, akiknek a nyílt napokon segítenek majd digitalizálni, vagy feltölteni a képeiket, lejegyezni a történeteiket.

A kutatók elmondták, hogy az 1956-os szabadságharc 70. évfordulójához kapcsolódva indították el

a Jelenidő: október 23. elnevezésű kampányukat,

amelybe olyan képeket és történeteket várnak, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a nemzeti ünnephez.

Mint mondták, október 23-a egyszerre a forradalom emléknapja, nemzeti ünnep, a politikai véleménynyilvánítás visszatérő alkalma, a rendszerváltás évfordulója, de egy munkaszüneti nap is, ezért a Jelenarchívumban arra a kérdésre is keresik a választ, hogy személyesen és kollektíven mit rögzítenek az emberek határokon innen és túl, vagy akár egykor emigrációba vonult, esetleg már külföldön született magyarok ezen a napon. Lehet szó akár egy szervezett ünnepségen való részvételről, baráti kirándulásról, feltöltő hétvégéről, vagy közös családi megemlékezésről is.

"Nagyon kíváncsiak vagyunk arra, hogy mit jelent október 23-a a ma emberének" - mondta Molnár Dorka. Hozzáfűzte: "mindig kicsit újraírjuk, hogy mit jelent ez a nemzeti ünnep, ezért az is érdekes, hogyan alakult ez át, hogyan él tovább a mai emlékezetben a privátfotókon keresztül".

A Jelenarchívum elindulásakor egy közösségi workshopot is kidolgoztak a muzeológusok, amelynek keretében közösségi házakban, iskolákban, vagy egyetemeken mutatták be a közösségi workshopot, amelynek keretében segítettek a jelenlévőknek feltölteni az online felületre saját fotóikat, megfogalmazni, rögzíteni a képekhez kapcsolódó történeteket.

A Petőfi Kulturális Program keretében eddig 19 településen tartottak kihelyezett műhelybeszélgetést.

A cél, hogy minél több generáció és minél szélesebb társadalmi réteg be tudjon kapcsolódni a projektbe - hangsúlyozták.

Molnár Dorka elmondta, hogy míg az idősebb generáció tagjai inkább a feltöltés technikai részében akadnak el, a fiatalabbaknak a fotóik, és a hozzájuk kapcsolódó történetek rendszerezésében van szükségük segítségre. "Akkora változás történt a digitális fényképezés megjelenésével, hogy az archívum arra is lehetőséget ad, hogy megmutassuk, hogyan lehet rendszerezni a fotóinkat ebben a folyamatos képközönben, és az emlékezetünket akár analóg, vagy digitális módon archiváljuk" - fűzte hozzá.

A képek feltöltésének alsó korhatára 18 év, ezért a fiatalabbaknak szülői hozzájárulásra van szükségük, hogy regisztrálhassanak az archívumba. Egy személy egy történethez minimum egy,

maximum öt fotót tölthet fel, és legalább 300, legfeljebb pedig 8000 karakteres szöveget

csatolhat hozzájuk.

Az archívumba regisztrálók a képeik és történeteik feltöltése után bármikor újra visszatérhetnek a felületre és új képeket, történeteket rögzíthetnek, de böngészhetnek mások fotói között, vagy elmenthetik kedvenceiket egy saját gyűjteménybe. Emellett az oldalon egy blog is működik, amelyben cikkeket lehet olvasni a privát fotókról, a projektekről, vagy egyéb szakmai hírekről.