Az Újszövetségből jól ismerjük a történetet, hogy az újszülött Jézust egy csillag vezérletével három király, avagy napkeleti bölcs látogatja meg, s arannyal, tömjénnel, mirhával is kifejezi imádatát. De miért éppen ezeket az ajándékokat tartották megfelelőnek e tudós emberek egy csecsemő számára?
December 25-én délben a Szentatya a szokásnak megfelelően elmondta karácsonyi üzenetét a Szent Péter-bazilika középső erkélyéről, az Úrangyala elimádkozása után pedig „Urbi et Orbi” áldás adott Rómára és az egész világra.
A második világháborúig az éjféli mise és a betlehemezés szokás volt karácsonykor, utána politikai nyomásra vallási tartalma elhalványult. Fenyőünnepnek, fenyőfaünnepélynek nevezték az óvodákban, iskolákban, a központi rendezvényeken.
„... azon gondolkodom, hogy itt lenn tudunk-e olyan közösséget építeni, ahová jó érzéssel térhet be pihenni, szállást keresni a kopogtató.” Martos Levente Balázs atya ünnepi gondolatait olvashatják az alábbiakban.
Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgikatanárát kérdeztük a karácsonyról – a hozzánk érkező Megváltóról –, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr hívására ebben a kegyelmi időszakban (is).
Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
Éppen az Európa-ellenesek támadják Európa-ellenességgel azokat, akik meg akarják védeni a nemes kontinenst.
Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
