Az Újszövetségből jól ismerjük a történetet, hogy az újszülött Jézust egy csillag vezérletével három király, avagy napkeleti bölcs látogatja meg, s arannyal, tömjénnel, mirhával is kifejezi imádatát. De miért éppen ezeket az ajándékokat tartották megfelelőnek e tudós emberek egy csecsemő számára?
December 25-én délben a Szentatya a szokásnak megfelelően elmondta karácsonyi üzenetét a Szent Péter-bazilika középső erkélyéről, az Úrangyala elimádkozása után pedig „Urbi et Orbi” áldás adott Rómára és az egész világra.
A második világháborúig az éjféli mise és a betlehemezés szokás volt karácsonykor, utána politikai nyomásra vallási tartalma elhalványult. Fenyőünnepnek, fenyőfaünnepélynek nevezték az óvodákban, iskolákban, a központi rendezvényeken.
„... azon gondolkodom, hogy itt lenn tudunk-e olyan közösséget építeni, ahová jó érzéssel térhet be pihenni, szállást keresni a kopogtató.” Martos Levente Balázs atya ünnepi gondolatait olvashatják az alábbiakban.
Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgikatanárát kérdeztük a karácsonyról – a hozzánk érkező Megváltóról –, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr hívására ebben a kegyelmi időszakban (is).
Tarlóstól még a jobb, szebb és fejlődő Budapest sem kell nekik – itt tartunk, sajnos, az ország világlátásbeli, életvitelbeli, értékrendi stb. megosztottságában. Vagyis ott, ahol a part szakad.
A bővítésről folytatott, éjszakába nyúló eszmecsere nem arról szólt, hogy a két ország készen áll-e a tárgyalások megkezdésére, hanem arról, hogy ha az EU azt akarja, hogy tiszteljék, neki magának is tiszteletben kell tartania kötelezettségvállalásait.
Lehet persze hőbörögni, lehet hisztériázni meg reggelig antiszemitázni, mondom, hogy lehet, de ettől még a Hálózat kiválóan teljesített.
Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
