A keresztény közösségek megújulására szólított fel Ferenc pápa az első keresztény vértanú Szent István példáját idézve a vatikáni Szent Péter téren karácsony második napján mondott beszédében.
Karácsonykor a keresztények Krisztus születésére emlékezve az összetartozást hirdetik – erről beszélt Erdő Péter esztergom-budapesti érsek az M1-nek adott interjújában.
A plébániai közösségek megújulásáról, az egyházi szociális intézmények bürokratikus terheiről, az idősek és a romák helyzetéről is beszélt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek karácsony alkalmából.
A Karácsonyt megelőző időszaknak minden országban és minden családban megvannak a hagyományai. Vannak, akik a megváltó eljövetelére készülnek, mások vásárlási lázban égnek. Sok gyerek pedig az adventi kalendárium ablakait nyitogatva türelmetlenül számolja vissza a napokat a Jézuska vagy a Mikulás és az ajándékok érkezéséig.
Az Újszövetségből jól ismerjük a történetet, hogy az újszülött Jézust egy csillag vezérletével három király, avagy napkeleti bölcs látogatja meg, s arannyal, tömjénnel, mirhával is kifejezi imádatát. De miért éppen ezeket az ajándékokat tartották megfelelőnek e tudós emberek egy csecsemő számára?
December 25-én délben a Szentatya a szokásnak megfelelően elmondta karácsonyi üzenetét a Szent Péter-bazilika középső erkélyéről, az Úrangyala elimádkozása után pedig „Urbi et Orbi” áldás adott Rómára és az egész világra.
A második világháborúig az éjféli mise és a betlehemezés szokás volt karácsonykor, utána politikai nyomásra vallási tartalma elhalványult. Fenyőünnepnek, fenyőfaünnepélynek nevezték az óvodákban, iskolákban, a központi rendezvényeken.
„... azon gondolkodom, hogy itt lenn tudunk-e olyan közösséget építeni, ahová jó érzéssel térhet be pihenni, szállást keresni a kopogtató.” Martos Levente Balázs atya ünnepi gondolatait olvashatják az alábbiakban.
Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgikatanárát kérdeztük a karácsonyról – a hozzánk érkező Megváltóról –, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr hívására ebben a kegyelmi időszakban (is).
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
Az államfő a közmédiában sugárzott beszédében azt kérte, "most ne az legyen a kérdés, hogy mi mindenünk nincs, hanem az, hogy kik vannak nekünk, hogy kikért kell türelmesnek lennünk". Úgy fogalmazott, egy korlátok közé szorított húsvét közeleg, amely nem a közös ünneplésről, hanem a segítségnyújtásról, a köszönetnyilvánításról, a türelemről szól.
Orbán Viktor a járványról szólva arról is beszélt, látja, hogy vannak olyan országok, amelyek már "kifelé kandikálnak", ő viszont Magyarországon még nem látja "a fényt az alagút végén".
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
