Az adventi időszakot a csodavárás, a közösen megélt pillanatok és ünnepi hagyományaink ragyogják be igazán. Decemberben országszerte 24 kiemelt ingyenes programmal, valamint számtalan más rendezvénnyel és élménnyel várják az érdeklődőket a Nemzeti Múzeumban.
Bár az Altamira-barlang falképei megismerhetőek a helyszínen – ha nem is a barlangban, hiszen az érzékenysége miatt korlátozva látogatható –, valamint az Altamira Nemzeti Múzeum és Kutatóközpontban. Ez az intézmény állított össze egy rangos fotó- és szöveganyagot, amely a készülő kiállítás alapanyagát is biztosítja.
Lázár János kiemelte, Pollack Mihály építőművészetében képes volt a hagyományt és az innovációt, a nemzeti függetlenség elnyerésére való törekvést és az európai együttműködést összeilleszteni.
A Pollack 250 kamarakiállítás eredeti metszetek, rajzok és a Szabó Ervin Könyvtártól kölcsönzött dokumentumok segítségével idézi fel Pollack munkásságát és főművének, a Nemzeti Múzeumnak a létrejöttét.
2023. június 22-én nyílik a 70 éves Sam Havadtoy Hommàge – Kulturális migránsok című kiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban.Tizenegy klasszikussá vált modern festő egy-egy képét a rá jellemző karakteres csipkés technikájával újraalkotta, eléjük pedig fedelet illesztett, amelyet a látogatók szabadon el- vagy visszahúzhatnak.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója méltatta a szablya rekonstrukciójának jelentőségét. Mint fogalmazott: igazi ünnep a magyar muzeológia életében, hogy egy honfoglalás kori szablyarekonstrukciót tudnak bemutatni a múzeumban.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
