coincenter.org

Miért “kellett” az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeket felrobbantani? Az amerikai és Öböl-menti — dollárban elszámolt — LNG-szállítások csak a rövidtávú érdeket jelentik, a háttérben egy sokkal nagyobb játszma sejlik fel. Jobban megértjük a robbantás okát és a brüsszeli energiaszankciók erőltetését, ha a digitális dollár és a fosszilis energiához (olajhoz) kötött, petrojüan felől közelítünk az eseményekhez.

A Covid és a háború nem okozói, hanem katalizátorai olyan folyamatoknak, amelyek ezek nélkül is bekövetkeztek volna. Ha a XIX. század “aranya” a szén, a XX. századé pedig az olaj volt, akkor a XXI. század “aranya” az információ lesz. Mivel a nyugati világban a hagyományos fosszilis energiát 2035 körülre ki akarják vezetni, ideje az amerikai dollárt a fosszilis energiáról átkötni az információra. Elvégre az USA világelső a digitális technológiában és az arra épülő közösségi médiában, pénzügyi közvetésben, megosztás alapú gazdaságban (sharing economy), illetve hírszerzésben és precíziós alapú hadviselésben.

Az USA ezt az előnyét meg is szeretné tartani, ennek érdekében folyamatosan szorítja ki fő vetélytársát, Kínát az 5G-hálózatokból, illetve a sikeres kínai alkalmazásokat a nyugati applikációs rendszerekből. Most éppen a felnövekvő generáció körében népszerű TikTok és Shein került a célkeresztbe, elvégre az nem kedvezne az amerikai cégeknek, ha a felnövekvő generáció nem az amazonról rendelne dollárért, hanem az AliExpress-ről jüanért.

Petrojüan helyett marad a digitális dollár.

Az amerikai digitális előnyt most akarják hegemóniává fordítani, ami megakadályozná Kínát abban, hogy belátható időn belül ezen a kulcsterületen utolérje a nyugatot. Ennek érdekében az USA — első lépésben — 52,7 milliárd dollárral támogatja félvezetők hazai fejlesztését és gyártását. Második lépésben megtiltották a nyugati chipgyártási technológia eladását Kínának, ezt követné a félvezetők fejlesztésének és gyártásának globális súlypontjának áthelyezése Tajvanról az USA-ba. Ezzel persze Tajvan “életbiztosítása” is minimum gyengülne, de ezzel az USA évtizedekre előre bebiztosítaná magának ezen kulcstechnológia globális vezető pozícióját. Az ukrajnai háború jól mutatja, hogy mit jelent a valós idejű információ a harctéren.

Ez zajlik most, és ha a folyamat eredményes lesz, a nyomtatott pénzt felváltó digitális dollárt már a nyugati világban meghatározóvá váló amerikai digitális technológiához lehet kötni. Így válik érthetővé, hogy miért “beszélték” le Mark Zuckerberget a Facebook feldarabolásának felvetésével a Libra, illetve egy nagybankot a “szuperliga” magán kriptovaluta bevezetéséről. A Bitcoin azért értékes, mert az emberek elhiszik, hogy az aranyhoz hasonlóan korlátozott és véges mennyiségben áll rendelkezésre. A Bitcoin-hoz hasonló, államok által nem ellenőrzött kriptovalutákról is hamar ki fog derülni, hogy “klímagyilkosok”, vagy a “terrorizmust és a szankciók kijátszását szolgálják”, ezért be kell tiltani őket. A nyugati világban tehát a FIAT-pénzrendszer a Modern Monetary Theory (MMT) alapján átkerül a digitális térbe, ahol sokkal könnyebb a felhalmozott államadósságot elinflálni, az állampolgárokat ellenőrizni és — mint a tiltakozó kanadai kamionsofőröknél, 2022 februárjában — akár be is lehet fagyasztani a rendszerellenes polgárok bankszámláját.

A dollár tehát várhatóan leválik az olajról, ám a feltörekvő világkereskedelmi hatalom, Kína saját valutáját pont az olajhoz kötné, ezzel létrejönne a petrojüan amely a BRICS-csoporton belül venné át a kulcsvaluta szerepét, és mivel immáron nem az USA, hanem Kína a föld legtöbb országának első számú kereskedelmi partnere, ezért a kínai valuta idővel kikezdheti, és akár át is veheti a dollár jelenleg kb. 80 százalékos globális piacának jelentős részét.

Miközben a dollárt tehát az olajról lassan átkötik a digitális technológiára, addig a jüant pont az olajhoz kötik. Így értjük meg Szaúd-Arábia és Irán közeledését a BRICS-szövetséghez, amelynek meghatározó országai akár a 2050-es és 2060-as évekig is használnák a fosszilis energiát. Az olajban gazdag országok digitális jüant, vagy — az Egyesült Arab Emírségek valutáját — dirhamot — kapnának, amit Kínában rögtön napelemre, szélkerékre, vagy más technológiai termékre válthatnak. Az Öböl-menti országok ezekkel tudnak majd pl. Németországnak “zöld hidrogént” gyártani. Az emírségekben pedig szó szerint minden kapható, így az ottani pénzből bármilyen termék, vagy szolgáltatás megvásárolható. A BRICS-országok jegybanki digitális valutái (CBDC) közvetlenül egymás között forognak, így már kikerülhető lesz az amerikai ellenőrzés alatt álló SWIFT-rendszer és az USA szankciós mechanizmusa is.

Kína — Hongkong rovására — a Shanghai-i tőzsdét erősítené, így a petro jüan akár aranyra is átváltható lenne, ez adná meg végső soron azt a befektetői bizalmat, ami nélkül egy valuta nem tölthet be érdemi nemzetközi kereskedelmi, elszámolási és tartalékvaluta szerepet.

És hogyan függ mindez össze az Északi Áramlat 1 és 2 négy csövéből háromnak a felrobbantásával?

A német-orosz gázvezeték évi 110 milliárd köbméter gáz szállítására lenne alkalmas, amiért Oroszország az eurózónában levásárolható euró mellett idővel akár petrojüant is kérhetett volna, hogy a nyugati szankciókat kikerülve a BRICS-országok technológiájával modernizálja iparát és hadseregét. Az ázsiai növekedésből szintén a maga részét kihasítani vágyó német gazdaság sem idegenkedett volna attól, hogy még egy szállal kötődjön Ázsiához, elvégre nekik is diverzifikálni kell(ene) saját amerikai függésüket.

Az Északi Áramlat 1 és 2 felrobbantásával tehát nemcsak az USA és Norvégia tud mások mellett több gázt a vén kontinensen eladni, hanem szó szerint “elvágták” a német gazdaságot attól, hogy az orosz gázvásárláson keresztül erősebben kötődjön az ázsiai (kínai) prosperitási övezethez. Marad az USA által dominált nyugat rezervátuma, ahol Európának a házi piac szerepét osztják.

Egy éve még Németország is csak katonai sisakokat adott Ukrajnának. Ma már a legmodernebb harckocsikra kapott ígéretet a megtámadott ország, és a közelmúltban harci repülőgépeket is kért az ukrán elnök. Iszonyatosan nehéz helyzetek ezek.

Kiszelly Zoltán – gondola

Így már jobban érthetővé válik Orbán Viktor tavaly év végi beszéde is, amelyben Magyarországot hídnak látja a keleti és a nyugati gazdasági övezet között, és azt javasolta Magyarország és Európa számára is, hogy ne a szétválás (decoupling), hanem a kölcsönösen előnyös kereskedelem határozza meg az előttünk álló évtizedet.

Kiszelly Zoltán