Arab nyelvű utcanév táblák Düsseldorfban
A Frankfurter Allgemeine Zeitung megemlíti, hogy a német szövetségi statisztikai hivatal szerint Németország lakosságából 18,9 millió ember, vagyis 23 százalék 1950 óta bevándorolt az országba, vagy bevándorlók gyermeke.
2023. március 22. 17:42

Kép: neokohn.hu

„A kétnyelvű útjelző táblák a társadalmi befogadás szimbolikus kifejeződései. Azt mutatják, hogy az emberek azonosulnak a kerületükkel és a sokszínűséggel” – fogalmazott Samy Charchira, a Zöldek tanácsosa Düsseldorfban, ahol Németországban először avattak arab nyelvű útjelző táblákat — írja az Arutz7 nyomán a neokohn.hu.

 

negevdirect.com

„Több generáció óta sok marokkói és észak-afrikai származású ember, család és kereskedő él a kerületben, akik hozzájárultak Németország építéséhez”.

Samy Charchira – GRÜNE Düsseldorf

Sami Charchira – gruene-dueseldorf.de

„Ezért tiszteletet, csodálatot és képviseletet érdemelnek” – hangsúlyozták a zöldek. Lalla Loubna Ait-Bassidi marokkói konzul szintén méltatta a döntést:

„Hálás vagyok, hogy az integráció olyan módon jut kifejezésre, amelyet a 20 arab nemzetből származó emberek olvashatnak és megérthetnek”.

A multikulturalizmus a nemzetállam végét jelenti, és úgy tűnik, Európa eltökélte, hogy végigmegy ezen az úton.

A düsseldorfi egyházközségek úgy döntöttek, hogy a hagyományos őszi keresztény ünnepet, a november 11-én ünnepelt Szent Márton ünnepét „a fények ünnepének” nevezik, hogy ne sértsék a migránsokat.

2020 óta a városban négy mecsetből (összesen nyolc van) hangszórókon keresztül hallható az imára buzdító müezzin, a Düsseldorf melletti Düren városában a török Fatih mecset naponta háromszor hív imára, szinte úgy, mint az iszlám országokban.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung megemlíti, hogy a német szövetségi statisztikai hivatal szerint Németország lakosságából 18,9 millió ember, vagyis 23 százalék 1950 óta bevándorolt az országba, vagy bevándorlók gyermeke.

Fájl:Frankfurter Allgemeine logo.svg – Wikipédia

faz.net

Ez az első alkalom, hogy az ország lakosságát a bevándorlási adatok alapján elemezték, és nem csak az állampolgárság alapján, ami egy homályosabb fogalom, tekintve, hogy sok bevándorló – és különösen a bevándorlók gyermekei – az elmúlt években szerezték meg a német állampolgárságot.

A bemutatott új adatok 2021-ből származnak, így nem tartalmazzák azt a több mint egymillió ukrán állampolgárt, akik az országuk orosz megszállása után érkeztek Németországba menedéket keresve.

neokohn.hu
  • Bandung árnyékában
    Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
  • Ezt a harcot még nem vívtuk meg
    Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
  • Harcolnunk kell azért, hogy magyarként élhessünk
    "Ma az elmékért és lelkekért folyik a harc” - hangsúlyozta, és rámutatott, hogy ebben az anyaországiak hátországbeliként úgy tudják támogatni a külhoni magyarokat, hogy erőforrásokat biztosítanak „az eredményes védekezéshez szükséges alap, bástyák, árkok megépítésére”.
  • A józan hang politikája
    A kormányfő elmondta, a helyzet egyértelmű katonai értelemben, ha az amerikaiak kiszállnak az ukránok mögül, akkor Európa nincs abban a helyzetben, hogy a siker leghalványabb esélyével is támogathassa Ukrajnát, nem beszélve a vesztes háború támogatásának pénzügyi-gazdasági következményeiről.
  • „Erkölcs legyen a munkánk talpköve…”
    Szerintünk a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya. Nem pusztán tudás, művészi teljesítmény, hanem életünket szabályozó elv. A művészetnek, csakúgy mint a tudománynak, vannak fejedelmei, hercegei. A hamis egyenlősdi mindnyájunkat züllesztő közönségességet eredményez.
MTI Hírfelhasználó