Németország második világháború utáni történelmében nem volt példa arra, hogy a kancellárjelöltnek az első szavazáson ne sikerüljön megszereznie a szükséges többséget.
A katolikusok inkább a CDU/CSU-ra szavaztak, míg a protestánsok az SPD felé fordultak a 2025-ös németországi választásokon. Ezzel szemben a vallástalanok leginkább a baloldali Die Linke és BSW pártokat részesítették előnyben.
Az előzetes közvélemény-kutatásokhoz képest az SPD 16 százaléka nagyjából a várt eredménynek mondható, ahogy a Zöldek 13,5 százaléka is. Ennél feltűnőbb az, hogy a CSU/CSU és az AfD valamivel a várakozások alatt teljesítettek.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, 2025. február 13-án Münchenben egy 24 éves afgán származású férfi, Farhad Noori, autójával egy szakszervezeti demonstráció résztvevői közé hajtott, aminek következtében 36 ember megsérült, köztük egy édesanya és kétéves gyermeke is. Azóta kiderült, hogy az elkövető egy szélsőséges iszlamista nézeteket valló testépítő.
A kormánypárti politikus bejegyzésében az áll: eddig 11 halott és 60 sérült, de még nem tudni, hol a vége. Mindez ma este Németországban, a magdeburgi karácsonyi vásárban. A gyilkos egy szír terrorista.
A magas rangú német tisztek a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő híd felrobbantásáról tárgyaltak. Azon a napon, amikor Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy a NATO sem jelenleg, sem a jövőben nem vesz részt az ukrajnai háborúban, a tisztek azt vitatták meg, hogy miként lehetne Taurus rakétákkal lerombolni a Krími hidat.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
Franciaország 2023-ban kiutasított egy 39 éves üzbég migránst az Emberi Jogok Európai Bíróságának tiltása ellenére. Görögország szintén figyelmen kívül hagyja a Bíróság egyes ítéleteit, amikor a migránsokat Törökországba toloncolja vissza polgárainak védelmére hivatkozva.
A válogatott sorozatban másodszor, története során hatodszor játszhat világbajnoki döntőt, szerdai ellenfele a világkupa-győztes görög csapat lesz, amelyet a csoportkör nyitányán, tíz nappal ezelőtt 10-9-re legyőzött.
Számos nyomásgyakorló szervezetet támogatnak a forrásból, hazánkban többek között a Magyar Helsinki Bizottság, a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület és a Szubjektív Értékek Alapítvány is részesült a pénzekből.
Ugyan miért lenne lényegesen nehezebb dolga a magyar bajnokság második helyezettjének egy görög vagy egy izraeli csapat ellen? Ennyire nulla az NB I, hogy még az ezüstérmesnek is be kell rezelnie egy kelet-európai vagy egy ázsiai csapattól?