facebook

Gyurcsány Ferenc szerint annak, hogy még mindig a jelenlegi kabinet irányítja az országot, az az oka, hogy "elképesztő nehéz egy olyan hatalommal szemben küzdeni, amely a tisztességes politikai verseny játékszabályait minden nap megszegi" – írja az MTI.

„Végighazudtuk az elmúlt másfél-két évet...”

E nyomasztó idézet szerint a tisztességes politikai verseny a gyurcsányi politikában az, hogy egy szocialista miniszterelnök tízmillió állampolgárnak hazudjon reggel, éjjel meg este. A gyurcsányi politika önmagát leplezte le Balatonőszödön, bevallva, hogy „tudtuk, hogy amit mondunk, az nem igaz.”

Drótkerítéssel vették körbe az Országházat.

A Magyar Rádió épületét rendőrökkel töltötték fel, a Bródy Sándor utca jelentős részét elzárták (egy ottani lottózó működni sem tudott, mert nem járthatak emberek arrafelé, megszűnt a forgalom).  

Majd jött 2006. október 23.

Délelőtt a Parlamentben európai vezetők – spanyol királyostul – az ötven évvel korábbi forradalom jubileumán megszavazták, hogy „Budapest a szabadság fővárosa.” És délután immár a szabadság fővárosában megint piros lett a vér a pesti utcán.

Fejmagasságban gumitölténnyel lőtték az EU-polgárokat.

Törvényes, bejelentett demonstráció zajlott volna, ám először lovas rendőrökkel rontottak az emberek közé, majd maradandó sérüléseket okozó gumitöltényes lövések következtek, és vaspálcával – viperával – való fejbe verések ontották többek között nyugdíjasok vérét.

Tisztességes-e a korrupció?

Idézzük fel: 2004. augusztus 17-én az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter a Népszabadságban kiáltott segítségért, bejelentve, hogy „az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel.” Két nappal később a köztelevízió élő műsorában ezt megerősítette.

És következett a „tisztességes politikai verseny.”

A miniszterelnök által leleplezett kormánypárt belső vizsgálatot indított… Igen, ez lett volna a tisztességes. És demokratikus. Ehelyett azonban megbuktatták a korrupciót leleplező kormányfőt. Maga Medgyessy Péter a megbuktatását megelőző órában a köztelevízió élő műsorában puccsistákat emlegetett kétségbeesésében.

A puccs a gyurcsányi politikát juttatta hatalomba.

A „tisztességes politikai verseny” mai híve nem szólította fel az SZDSZ-t, hogy tisztességesen tárja fel a korrupciós vád megalapozottságát. Esze ágában sem volt. Odabújt az SZDSZ-hez, hogy együtt hatalomban lehessenek, és előállíthassanak 2006-ban tízmilliárd dolláros államadósság-növekedést.

És ránk zuhant a borzalmas 2004. december 5-ei népszavazás.

Akkoriban voltak, akik egyfajta nemzeti elszámoltatást követeltek, hiszen nemzetből való kitagadást véltek érzékelni, s valóban: emlékezetes, hogy Nagyváradon fiatal magyar lányok elsírták magukat, amikor szóba került a népszavazás eredménye; a Felvidéken pedig keletkezett egy szívbe markoló: Ne féljetek, nem megyünk haza című vers. 

Majd a csodálatos baloldali koalíció elérte a – hibahatáron belüli – 1 százalékos gazdasági növekedést olyan években, amikor Szlovákia 17, majd 18 százalékos gazdasági növekedést ért el.

Tombolt a dilettantizmus – a „tisztességes politikai verseny” jegyében.

Végül csődbe taszították az országot, olyannyira, hogy az egyik csődpárt kiesett a parlamentből, a másik egyharmadnyi szavazatarányt sem ért el – ekkor már nem segített rajtuk külföldről nyugdíjemelésre – nyugdíjas szavazatotk elnyerésére – fölvett hitel, és az éjt nappallá tevő hazudozás.

A Fittelina-ügy hőse, ama bizonyos, a parlementben elhangzott, máig megválaszolatlan kérdés: „Ki az a Gyurcsányi?" agyonhallgatója, a szakdolgozatának plágiumgyanúját máig nem tisztázó igazmondó bajnok most a „tisztességes politikai versenyt” hiányolja.

Valóban hiányzik neki a tisztességes politikai verseny?

A másfél-két évet Balatonőszödön önmaga által bevallottan végighazudó, később gumitölténnyel tömegbe lövető, újabban pedig hazánknak járó EU-pénzek elzárásáért büszkén ügyködő szerzet teflon arcbőrrel veszi át hónapról hónapra az adófizetőktől érkező busás javadalmazást. 

A hazai demokráciát óriási nehezék nyomja.

Ez a súly maga Gyurcsány Ferenc, és az ő sötétszürke múltja.

Önmaga teszi lehetetlenné a tisztességes politikai versenyt, hiszen ennek kialakítása eleve képtelenség olyan országban, ahol ő a parlamentben ülhet.

Molnár Pál