Európát radikalizálódás felé viszi el a nemzedékváltás
Ma Európában és az egész világon egy határhoz érkeztünk, azok a körülmények, amelyek az elmúlt időszakban komfortossá tették a világunkat, megváltoznak - közölte a miniszter. Rámutatott: most telik el egy emberöltő a közép-európai demokratikus átmenetek óta, nemzedékváltás szemtanúi vagyunk, s ez alapvető minőségi változást hoz.
2023. május 24. 00:11
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter (k) Csóti György, a Magyar Atlanti Tanács elnöke (j) és Gyarmati István, a szervezet főtitkára társaságában a tanács közgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémián 2023. május 23-án. MTI/Máthé Zoltán
Nemzedékváltás történik, Európa a mai fiatalok számára egy online tér, mémekben fogalmazzák meg a politikai üzeneteket, leegyszerűsített, sarkos üzenetek ütköznek egymással, ez polarizálódás, radikalizálódás felé viszi Európát - jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Magyar Atlanti Tanács közgyűlése előtt A jövő Európája címmel tartott előadásában kedden a Magyar Tudományos Akadémián.
Navracsics Tibor azt mondta: egész Európában a radikálisabb pártok előretörése látható, a korábban középre tartó pártok vagy radikalizálódnak, vagy gyengülnek. Már a liberális pártok is egyre radikálisabb üzeneteket fogalmaznak meg, "a kereszténydemokrácia pedig az ellenzékiség szinonimája lett, és a szociáldemokraták sem állnak sokkal jobban" - tette hozzá a miniszter. Rámutatott: ezért egyre élesednek a viták.
Ma Európában és az egész világon egy határhoz érkeztünk, azok a körülmények, amelyek az elmúlt időszakban komfortossá tették a világunkat, megváltoznak - közölte a miniszter. Rámutatott: most telik el egy emberöltő a közép-európai demokratikus átmenetek óta, nemzedékváltás szemtanúi vagyunk, s ez alapvető minőségi változást hoz.
A mostani fiatal családanyák, családapák "belenőttek" a demokratikus és egységes Európába, valamint és az online forradalomba, már máshogy látják a világot, a problémákat, ez az első meghatározó tényező Navracsics Tibor szerint.
A második fontos pont, hogy minden jel azt mutatja, válságba kerül a kereszténydemokrácia és a szociáldemokrácia konszenzusa, együttműködése, amely eddig példátlan stabilitást és ennek következtében jólétet hozott Európának, egzisztenciális biztonságot a tömegeknek - folytatta a miniszter. A harmadik tényezőként az orosz-ukrán háborút említette, kiemelve: 1945 óta nem folyt olyan háború a kontinensen, amit a második világháború egyik résztvevője vívott volna.
Az orosz-ukrán háború alapvető kérdéseket vet fel Európa biztonságával kapcsolatban, és azt üzeni, hogy "Európa sebezhetetlenségének mítosza végleg megsemmisült" - mondta Navracsics Tibor. Megjegyezte: kiderült, hogy az emberiség mégsem képes tanulni a történelemből, hiszen ha valaki tanulhatott volna a történelemből, az a Szovjetunió utódállama.
Alapvető fontosságúnak nevezte, hogy "a háború fegyverszünettel megálljon, hogy a méltányos és igazságos békére irányuló tárgyalások meginduljanak", mert ha a háború eszkalálódik, a jövő Európája veszélybe kerül.
A miniszter szerint ugyanakkor Európa jövője azon is múlik, sikerül-e Európát kulturális közösséggé tenni. "Ez egy máig beteljesületlen ígéret, és ez magyarázza az unión belüli konfliktusokat; ha értenénk egymás kultúráját, akkor a politikai viták jelentős része megtakarítható lenne - vélte Navracsics Tibor.
Hozzáfűzte, a nyugat-európai diákok úgy nőnek fel, hogy nem tanulják a közép-európai történelmet, számukra "Bécsnél vége van az európai civilizációnak". Ezért "nekünk kell megismertetni magunkat" - hangoztatta a miniszter.
Leszögezte: Európának az alappillérekre kell támaszkodnia, legfőképpen a kereszténységre mint kultúrára.
Egy kérdésre válaszolva kitért arra, meglátása szerint az Egyesült Államok Kínáról ugyanúgy gondolkodik, mint annak idején a Szovjetunióról gondolkodott, miközben egyáltalán nem biztos, hogy Kína a ma Szovjetuniója. Hiszen - érvelt a miniszter - a Szovjetunió kifejezetten agresszív katonai hatalom volt, Kínánál viszont inkább erős gazdasági törekvés látható.
"A legnagyobb hiba, amit az Egyesült Államok elkövethet, hogy félreolvassa a jeleket" - fogalmazott Navracsics Tibor. Közölte, Európa számára hátrányos lenne, ha a világgazdaság súlypontja áttevődne a Csendes-óceáni térségbe.
Szintén kérdésre válaszolva kitért arra, hogy "a bővítés stabilizál, az uniónak kötelessége a bővítés". Azonban a Nyugat-Balkánnal együtt az unió már nem lesz ugyanaz, mint ma - tette hozzá. Kijelentette: "abszolút bővítéspártinak kell lennünk", és nem ellenérv, hogy "többsebességes" lesz az unió, hiszen már ma is az.
Navracsics Tibor előadását követően megkezdődött a Magyar Atlanti Tanács közgyűlése. A szervezet 1992-ben Antall József miniszterelnök kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy segítse Magyarország NATO-csatlakozását, az 1999-es csatlakozás óta pedig a transzatlanti értékek és elvek integrálásáért dolgozik.
A jól szervezett globális pánikkeltés zavartalanul folyik, amelynek a hatására, főleg a nyugati világban, megjelent egy nálunk még alig ismert új fogalom a pszichiátriai szaknyelvben, nevezetesen a klímadepresszió.
Orbán Viktor kiemelte, fejet kell hajtani a magyarok kitartása és elszántsága előtt. Egy pillanatra sem adták föl, nem hátráltak meg, és egyszer sem mondták, hogy engedjünk Sorosnak. Egyszer sem mondták, hogy adjuk meg magunkat Brüsszelnek - fogalmazott a kormányfő.
Most, hogy a gratulációkat kapom, egyik költő barátom a jelen Zrínyi Ilonájának nevezett, ami bár vicc, igen jólesett. Neveztek már Jeanne D’Arc-nak is, még pályám kezdetén, amikor Kádár Jánost vontam nyilvánosan felelősségre 56-os tevékenységéért. Nem égettek el, de a József Attila díjat csak az első jelölés után 16 évvel, 1995-ben kaptam meg – fogalmaz Tóth Erzsébet.
A magyar válogatott március 20-án Isztambulban, 23-án pedig a Puskás Arénában játszik Törökországgal, a tét a Nemzetek Ligája A-osztályában maradás. A FIFA döntése alapján Dárdai Bence akár már ezen a két mérkőzésen is pályára léphet.