Egyszerre több fronton támadja a magyar embereknek kedvező döntéseket az Európai Bizottság, amely idén is közzétette a tagállamokra vonatkozó országspecifikus ajánlásait - közölte az Alapjogokért Központ az MTI-hez csütörtökön eljuttatott elemzésében.

Az elemzés szerint az országspecifikus ajánlás alapján kimondható, hogy Brüsszel továbbra is megszüntetné a magyar kormány legfontosabb intézkedéseit, az elmúlt 15 év kormányzásának legjelentősebb eredményeit.

Hangsúlyozták, hogy a megfogalmazott ajánlások egy irányba mutatnak: az Ursula von der Leyen által vezetett testület azt szeretné, hogy a kormány "Ukrajna és a multik támogatása érdekében" feladja a magyar háztartások számára több millió forintot megspóroló politikát.

Hozzáfűzték, hogy ezt pár nappal később az árréscsökkentés elleni kötelezettségszegési eljárással is megerősítették..

Az Alapjogokért Központ rámutatott arra, hogy a dokumentum kritizálja a többi között a családtámogatások egyik alapkövét, a csokot - mindeközben Brüsszel aggódik a Budapest Pride miatt -, valamint a magyar háztartásokat az EU más tagállamaiban tapasztalható magas energiaárakkal szemben védő rezsicsökkentés intézményét.
Mindezek mellett a kamatstop, az árréscsökkentés és az extraprofitadók kivezetésére, az ország energiaszükségleteinek gyors és drasztikus átalakítására is felhív.

Az elemzés szerint e célok elérésében "biztosan számíthatnak a Tisza Párt támogatására", hiszen - mint felidézték - Kollár Kinga nemrég kimondta, hogy minél rosszabb a magyaroknak, az ő választási esélyeik annál jobbak, Tarr Zoltán a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazást "teljesen haszontalannak" nevezte, míg Magyar Péter szerint ideje lenne egy "icipici" szuverenitásról lemondania Magyarországnak.

Azt írták, a bizottság támadja a rezsicsökkentést, szerintük ugyanis "Magyarországon az egyik legnagyobb a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának mértéke az Európai Unión belül".

E támogatások megszüntetése Brüsszel szerint "összhangban lenne az uniós vállalásokkal", továbbá "ösztönözné az energiatakarékosságot".

Szóvá tették azt is, hogy Magyarország továbbra is az olcsóbb orosz energiahordozókat vásárolja, vagyis, hogy a kormány nem az emberekkel fizetteti meg az ukrajnai háború további folytatásának az árát - írták, megjegyezve: a rezsicsökkentés régóta szálka a "brüsszeli bürokraták" szemében.

Felidézték, hogy a Gyurcsány-kormány idején a magyar emberek fizették arányosan Európa legmagasabb rezsiköltségeit, ami számos külföldi cég számára jelentett komoly bevételt. Már 2023-ban és 2024-ben is a javaslatok között szerepelt a rezsicsökkentés megszüntetése.

Az Alapjogokért Központ kiemelte, a magyar kormány az első, rezsicsökkentés megszüntetését célzó ajánlásnál felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar emberek egy nemzeti konzultáció keretében már elmondták erről a véleményüket: a kitöltők 97 százaléka utasította el a bizottság által elvárt áremeléseket.

Az elemzésben kitértek arra, hogy a brüsszeli dokumentum a korábbi évekhez hasonlóan támadja a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) intézményét, azt túlságosan piactorzítónak tartják, ez 2022 óta minden országjelentésben visszatérő pont.

Brüsszel szerint "célzottabb" eszközökre van szükség, vagyis drasztikusan csökkentenék az otthontámogatásokhoz hozzáférők körét.

Az ajánlások érintenek további fontos gazdaságpolitikai intézkedéseket is, például a kamatstopot, az árréscsökkentést és az extraprofitadókat - folytatódik az elemzés, amely szerint ezeket Brüsszelben szintén piacellenes lépésnek minősítették és mihamarabbi kivezetésükre szólítják fel a magyar kormányt.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar emberek pénzügyi terheinek növelését követelik a bürokraták - összegezték, emlékeztetve arra, hogy pár nappal később az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az árréscsökkentés miatt Magyarországgal szemben.

Az Alapjogokért Központ szerint a 2025-ös dokumentumot összegezve elmondható, hogy az Európai Bizottság továbbra sem a tagállamok állampolgárainak érdekében fogalmazza meg országspecifikus ajánlásait, hanem a multinacionális vállalatok profitorientált törekvéseinek és Ukrajna háborús igényeinek alárendelve, és e törekvésben biztos támogatóra leltek a magyarországi globalistákban, akik "tizenöt éve ezt a brüsszeli mantrát fújják".

Ehhez kapcsolódva felidézték, Gerzsenyi Gabriella, a Tisza Párt EP-képviselője többször arról beszélt, hogy a rezsicsökkentés megszüntetése jogos brüsszeli igény, ugyanis "megtakarításra kell ösztönözni az embereket."

Kiemelték: bár az Európai Bizottság 2011 óta minden év májusában vagy júniusában közzétett országspecifikus ajánlásai nem kötelező jellegűek, ha nem hajtják végre az abban foglaltakat, akkor annak "komoly politikai bosszú" lehet az eredménye.