Sokan az 52 éves, pénzügyi végzettségű jogász Soros Jonatánt gondolták egyértelmű utódnak, ám ő hiába stabilizálta néhány éve a Soros-birodalom fedezeti alapját, egy összezördülés és szemléletváltás miatt, úgy tűnik, kiesett a kegyeltek sorából.
2023. június 11. 18:46
A magyar dollármilliárdos és fia – sputniknews
Miután decemberben átvette a 25 milliárd dollár értékű Soros-birodalom irányítását, Alexander Soros, vagyis Soros György 37 éves fia most egy interjút adott a The Wall Street Journal amerikai napilapnak, betekintést engedve a jövőbeli elképzeléseibe. Eszerint minden megy tovább ugyanúgy, csak még radikálisabban és hangosabban.
Mint fogalmazott: a célja apja liberális célkitűzéseinek bővítése, ám noha hasonlóan gondolkodnak, ő szeretne más ügyeket is felkarolni, mint a szavazati és abortuszjog, valamint a nemek közötti egyenlőség.
Tervei szerint a családi vagyont továbbra is arra használná, hogy baloldali amerikai politikusokat támogasson.
Egyesek kételkedtek abban, hogy a most 92 éves Soros György valaha is átadja birodalma vezető szerepét, amíg él. Ráadásul egy interjúban azt mondta: „Elvi okokból nem akartam, hogy az alapítványt valamelyik gyermekem vegye át. Úgy gondoltam, hogy olyasvalakinek kell irányítania, aki a legalkalmasabb rá.” Ám most már úgy fogalmazott, hogy fiatalabb fia kiérdemelte a helyet.
Sokan az 52 éves, pénzügyi végzettségű jogász Soros Jonatánt gondolták egyértelmű utódnak, ám ő hiába stabilizálta néhány éve a Soros-birodalom fedezeti alapját, egy összezördülés és szemléletváltás miatt, úgy tűnik, kiesett a kegyeltek sorából.
A Soros-birodalom a Nyílt Társadalom Alapítványán keresztül évi mintegy 1,5 milliárd dollárt irányít különböző támogatásokra, kutatásokra, egyetemeknek és emberi jogi célokra – ám ez az ő értelmezésük szerint olyan liberális elemeket is tartalmaz, mint a melegházasság és az LMBTQ-közösség igényeinek hirdetése. A Soros-féle Democracy PAC nevű szervezet olyan amerikai kerületi ügyészek és bűnüldöző tisztviselők választási kampányát támogatja, akik a bebörtönzési arányok és a faji előítéletek csökkentésére törekszenek.
A fiatalabb Soros nem rejtette véka alá az interjúban, hogy jobban érdekli a politika, mint az apját, és elmondta, hogy a közelmúltban találkozott a Biden-adminisztráció tisztviselőivel, Chuck Schumer demokrata szenátusi többségi vezetővel, valamint államfőkkel is, köztük Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel és Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel.
Mint fogalmazott, mindezt azért, hogy a családi alapítványhoz kapcsolódó ügyek mellett érveljen – más szóval a céljaik szerint alakítsák a döntéshozók döntéseit.
Mint elmondta, aggasztja annak az esélye, hogy Donald Trump korábbi republikánus elnök visszatérhet a Fehér Házba, ezért arra is tett utalást a Wall Street Journalnek, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztás során a Soros-pénzre továbbra is számíthatnak a demokraták.
Soros György az 1970-es és 80-as években fedezeti alapkezelőként építette fel vagyonát, spekulálva a gazdasági és politikai változásokra. Egyik legismertebb fogadása, a brit font 1992-es bedöntése volt, amely több mint egymilliárd dollár nyereséget hozott számára, míg nehézségeket a brit adófizetőknek. Amikor az ügy erkölcsi hátteréről kérdezték, közölte: „Azért csinálom, hogy pénzt keressek, nem tudok és nem is akarok foglalkozni a tetteim társadalmi következményeivel.”
Később, 2008-ban a magyar OTP-bankot nagy shortolásával (vagyis a részvények csökkenésére való fogadással és egy későbbi vásárlásának az ígéretével) pedig 675 ezer dollárt keresett. Az ügylethez kapcsolódva a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt felügyeleti eljárás is indult, és akkor a Soros Fund Management LLC-t 489 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
A CBS-nek adott 1988-as interjújában, amikor Soros Györgyöt arról kérdezték, hogy nehezére esett-e segédkezni a magyarországi zsidók tulajdonának elkobzásában, úgy fogalmazott: egyáltalán nem, és nem érez bűntudatot. Az interjúban elhangzott, hogy nem vallásos, és szerinte Istent csak az ember teremtette.
Soros György Ukrajnában is felbukkant, 2015-ben Petro Porosenko államfővel is tárgyalt, sőt a Nemzetközi Reneszánsz Alapítványán keresztül a forradalomba torkollott majdani eseményekben is részt vett. Sőt egy interjúban azt is elmondta, hogy a tüntetőknek anyagi támogatást nyújtott. Nemrégiben pedig egy véleménycikkében arról értekezett, hogy nem számítanak az ukrán veszteségek, a háborút folytatni kell, a konfliktus vége pedig gyógyír lesz mindezekre.
A magyar származású üzletember a migránsok Amerikába való szervezésében is segédkezik, Ron Kovach, a Szövetség az Amerikai Bevándorlási Reformért (FAIR) sajtószóvivője egy interjúban arról beszélt: „Soros és árnyékszervezetei kéz a kézben dolgoztak a Biden-adminisztrációval, amióta Biden hivatalba lépett, hogy ne csak megvédjék a bevándorlókat, hanem még több illegális bevándorlót bátorítsanak arra, hogy az Egyesült Államokba érkezzen.”
Ám a fiatalabb Soros is fel-fel bukkant már konfliktusövezetekben. Nemrégiben a Magyar Nemzet is beszámolt arról, hogy Alexander Soros Edi Rama albán miniszterelnök találkozott nem sokkal azelőtt, hogy kitört volna a konfliktus Koszovóban a koszovói szerbek és a NATO KFOR-missziójának katonái között.
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a terrorfenyegetettség minden korábbinál erősebb, ráadásul a jelenség globális, így közös fellépésre van szükség, ezért az ENSZ-nek is az egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen a nemzetközi erőfeszítések összehangolása.
A munkacsoport célja, hogy teret adjon az üldözött vallási közösségek képviselőinek az uniós döntéshozók előtti megszólalásra. Emellett az Európai Parlamenten belüli jogalkotási munkában is érvényre kívánja juttatni az egyházakkal és vallási közösségekkel való együttműködés fontosságát, különösen a vallási szélsőségek elleni küzdelem terén.
A BRFK mindenki számára biztosítja a békés gyülekezéshez, véleménynyilvánításhoz való jogot, amíg azzal nem valósítanak meg szabálysértést vagy bűncselekményt.