A Magyar Királyi Folyamőrség első parancsnokának hamvai
2025. május 19. 19:06
Katonai tiszteletadással fogadták Wulff Olaf Richárdnak, a Magyar Királyi Folyamőrség első parancsnokának a hamvait hétfőn Budapesten, a Magyar Honvédség hadikikötőjében.
Katonai tiszteletadás mellett fogadják a magyar folyami hadihajózás kiemelkedő alakja, a hetven éve elhunyt Wulff Olaf Richárd vezérfőkapitány és a felesége, Losonczy Edina hamvait a Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár kecskeméti bázisán 2025. május 19-én. A norvég származású első világháborús hős Costa Ricában hunyt el 1955 júniusában, hamvait 12 év előkészítő munka után szállították Magyarországra, és teljes katonai tiszteletadás mellett a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 52. parcellájában helyezik majd végső nyugalomra. MTI/Bús Csaba
A Magyar Honvédség kecskeméti repülőterére hétfő délelőtt érkeztek meg a hamvak, amiket a Dunaújváros aknamentesítő hajón szállítottak tovább az újpesti hadikikötőbe, ahol felavatták és felszentelték Wulff Olaf Richárd emléktábláját.
Koch Norbert, a Magyar Honvédség Tűzszerész és Folyamőr Ezredének tisztje elmondta: Wulff Olaf Richárd földi maradványainak hazatérésével nemcsak egy ember, hanem "egy korszak tér vissza közénk". Egy olyan tiszti pálya képviselője volt, amit a haza iránti rendíthetetlen hűség határozott meg - fűzte hozzá.
Kijelentette: életútja tanúságként szolgálhat a jelen és a jövő katonái számára egyaránt.
Margitay-Becht András, a Lajta monitor hajózási egyesület képviselője felidézte Wulff Olaf Richárd életútját és haditetteit.
Wulff Olaf Richárd 1877. február 8-án született, a fiumei tengerészeti akadémiát 1895-ben végezte el. Kezdeményezése nyomán alakult meg 1921-ben a Magyar Királyi Folyamőrség, amelyet 1933-as nyugalomba vonulásáig vezetett, 1926-tól altengernagyi rendfokozatnak megfelelő rangban. A szovjetek elől menekülve, 1944 decemberében hagyta el Magyarországot, és Costa Ricában telepedett le, ahol 1955-ben hunyt el.
Földi maradványait a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 52. parcellájában katonai tiszteletadás mellett helyezik majd örök nyugalomra.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
A jelenség rámutat a jelenlegi ellenzék politikai tevékenységének alacsony színvonalára. Akik bérmunkában szolgálnak idegen érdekeket, azoktól nem várható hitelesség, nem várható jobbító szándékokat tükröző őszinte hang. Orbán Viktor nem véletlenül említette az amerikai példa alapján: „Aki politikával foglalkozik, az ne kaphasson pénzt külföldről.”
Ma Ukrajna uniós tagsága a legnagyobb veszély - hívta fel a figyelmet vasárnapi, a Harcosok Klubja rendezvényen elhangzott beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint „az első csata elérkezett, Voks2025-nek hívják”, utalva ezzel a június 20-ig tartó véleménynyilvánító szavazásra, amelyen június 20-ig lehet részt venni papír alapon vagy online.
Nem akarjuk, hogy belerángassanak bennünket a háborújukba, hogy tönkretegyék a gazdáinkat, hogy Európa legbiztonságosabb országából maffiafészket csináljanak, és nem akarjuk, hogy a magyarok pénze Brüsszelen keresztül hozzájuk kerüljön. "Nem, nem és nem" - hangoztatta a kormányfő.