A magyarok 77 százaléka ellenzi, hogy az Európai Unió bevándorlókat küldjön Magyarország területére a magyar kormány tiltakozása ellenére. Nincs olyan társadalmi csoport, amely támogatná Brüsszel tervét, még a baloldaliak 58 százaléka is elutasítja azt - derül ki a Nézőpont Intézet legújabb közvélemény-kutatásából.
2023. június 19. 09:57
A migránskvóta terve 2015 óta napirenden van Brüsszelben. Ezt erősítette meg a magyar ellenszavazat mellett elfogadott tanácsi álláspont is, amely alapján Magyarországnak évente 8500 illegális bevándorlót kellene befogadnia, vagyis a hazánkra jutó migránskvóta az összes áthelyezendő személy közel 30 százalékának felelne meg.
Az újragondolt migránskvóta európai terve ellentétes a 2016-os magyar népszavazás után a magyar Alaptörvénybe is beiktatott elvvel, miszerint „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be”. A Nézőpont Intézet ezért arra volt kíváncsi, hogy a magyarok elfogadhatónak tartják-e azt, ha a magyar kormány hozzájárulása nélkül hoznak döntést Brüsszelben egy ilyen fontos ügyben.
A magyarok több mint háromnegyede (77 százalék) egyetért azzal, hogy Magyarország területére az Európai Unió csak a magyar kormány hozzájárulásával küldhessen „menekültkérelmet benyújtó bevándorlókat”. A nemzetállami szuverenitást felülírni igyekvő migránskvóta elutasítása minden társadalmi csoportban többségi álláspontot jelent, de még a pártpolitikai preferenciákat is meghaladja. Nem meglepő, hogy a kormánypárti szavazótábor közel egésze (93 százalék) ragaszkodna a nemzetállami hatáskörök védelméhez, és ellenezné a bevándorlók kötelező kvóta szerinti betelepítését. Intő jel a tervet hallgatólagosan támogató baloldali pártok számára azonban, hogy még a baloldali szavazók többsége is ellenzi a migránskvóta elvét (58 százalék), s mindössze harmaduk tartja azt elfogadhatónak (32 százalék).
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
