A magyarok 77 százaléka ellenzi, hogy az Európai Unió bevándorlókat küldjön Magyarország területére a magyar kormány tiltakozása ellenére. Nincs olyan társadalmi csoport, amely támogatná Brüsszel tervét, még a baloldaliak 58 százaléka is elutasítja azt - derül ki a Nézőpont Intézet legújabb közvélemény-kutatásából.
2023. június 19. 09:57
A migránskvóta terve 2015 óta napirenden van Brüsszelben. Ezt erősítette meg a magyar ellenszavazat mellett elfogadott tanácsi álláspont is, amely alapján Magyarországnak évente 8500 illegális bevándorlót kellene befogadnia, vagyis a hazánkra jutó migránskvóta az összes áthelyezendő személy közel 30 százalékának felelne meg.
Az újragondolt migránskvóta európai terve ellentétes a 2016-os magyar népszavazás után a magyar Alaptörvénybe is beiktatott elvvel, miszerint „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be”. A Nézőpont Intézet ezért arra volt kíváncsi, hogy a magyarok elfogadhatónak tartják-e azt, ha a magyar kormány hozzájárulása nélkül hoznak döntést Brüsszelben egy ilyen fontos ügyben.
A magyarok több mint háromnegyede (77 százalék) egyetért azzal, hogy Magyarország területére az Európai Unió csak a magyar kormány hozzájárulásával küldhessen „menekültkérelmet benyújtó bevándorlókat”. A nemzetállami szuverenitást felülírni igyekvő migránskvóta elutasítása minden társadalmi csoportban többségi álláspontot jelent, de még a pártpolitikai preferenciákat is meghaladja. Nem meglepő, hogy a kormánypárti szavazótábor közel egésze (93 százalék) ragaszkodna a nemzetállami hatáskörök védelméhez, és ellenezné a bevándorlók kötelező kvóta szerinti betelepítését. Intő jel a tervet hallgatólagosan támogató baloldali pártok számára azonban, hogy még a baloldali szavazók többsége is ellenzi a migránskvóta elvét (58 százalék), s mindössze harmaduk tartja azt elfogadhatónak (32 százalék).
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Soltész Miklós felidézve és méltatva az első kisdedóvót 1828-ban létrehozó Brunszvik Teréz életművét, arról beszélt: ez a tevékeny szeretet hívta életre és vezette eredményre a kormány és a történelmi egyházak együttműködésén nyugvó óvodaépítési programot, hasonlóan ahhoz a széleskörű összefogáshoz, melynek köszönhetően a kunszentmártoni beruházás megvalósult.
"A mi nemzetünk arra hivatott, hogy Közép-Európában továbbra is ennek a régiónak a vezető országa legyen" - fogalmazott az államtitkár, kiemelve: az oktatás identitást és világszemléletet ad.
Alice Weidel azt mondta, hogy Friedrich Merz német kancellár az AfD megoldási javaslatainak átemelésével indult a választásokon, hogy aztán a voksolás utáni napon mindenben visszakozzon. Szerinte ezzel egyetlen célja volt, hogy kancellárrá válhasson, és "eladta a lelkét a baloldalnak".
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
