Hiába az ukrán propaganda és Magyar Péter aláírásgyűjtésének eredménye, 62-ről 67 százalékra emelkedett az ukrán EU-tagságot elutasítók és 29-ről 23 százalékra csökkent a támogatók aránya – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási eredményeiből.
A magyar választók közel kétharmada helytelennek tartja, ha egy magyar politikus pártpolitikai érdektől vezérelve a Magyarországnak járó EU-források felfüggesztését támogatja – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából.
A Nézőpont Intézet legvalószínűbb listás választási eredménybecslése alapján „most vasárnap” a Fidesz a listás szavazatok 47, a Tisza a 37 százalékát szerezné meg, amely – az új választókerületekkel végzett modellezés szerint – hárompárti parlamenthez vezetne. A Fidesz ismételt győzelme sem lenne kérdéses: az összes mandátum 61 százalékát kapnák meg újra a kormánypártok.
Magyar Péter hangfelvétel-botrányának hetében készült novemberi Nézőpont-kutatás csak hibahatáron belüli változást mutat a pártversenyben. A legvalószínűbb listás eredmény alapján a jelenlegi kormánypárt előnye 12 százalékpont (46 százalék) legnagyobb kihívójával, a Tiszával szemben (34 százalék) – írja a Nézőpont Intézet közleménye.
„Európa számára egy életveszélyes öt évet fog eredményezni", hogy a háborúpárti erők mögött az a német és francia kormány áll, amely jelenleg belpolitikai válsággal is küzd.
Orbán Viktor érkezik a második legnagyobb nemzeti felhatalmazással (44,82 százalék) a hétfői informális EU-csúcsra. Ezzel szemben az Európai Tanácsban legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francai elnök csupán 13,9, illetve 14,6 százalékos eredményt értek el. Szintén jelzésértékű az Európai Tanácsban, hogy a nagy tagállamok vezetői közül Pedro Sánchez spanyol kormányfő (30,18 százalék) sem tudta megnyerni hazájában az EP-választást, míg Giorgia Meloni kormánypártja a ciklus közepe felé közeledve is (28,76 százalék) képes volt győzelmet aratni – áll a Nézőpont Intézet közleményében.
A Fidesz–KDNP nyerte a szavazatok 44,61 százalékos arányával az európai parlamenti választásokat, mely teljesítménnyel egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumok kétharmadát (135 mandátumot) is megszerezhette volna – közölte a Nézőpont Intézet hétfőn az MTI-vel.
A magyarok 77 százaléka ellenzi, hogy az Európai Unió bevándorlókat küldjön Magyarország területére a magyar kormány tiltakozása ellenére. Nincs olyan társadalmi csoport, amely támogatná Brüsszel tervét, még a baloldaliak 58 százaléka is elutasítja azt - derül ki a Nézőpont Intézet legújabb közvélemény-kutatásából.
A magyarok döntő többsége szerint a magyarországi pártoknak nem szabadna semmilyen anyagi támogatást kapniuk külföldről a választási kampányukhoz és a jelenleginél szigorúbb szabályozásra lenne szükség e téren – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából. A felmérés szerint még a baloldali szavazók 41 százaléka is ellenez mindenféle külföldi kampányfinanszírozást, csaknem felük pedig egyetértene a jogszabályok szigorításával.
"Az orosz-ukrán háború egyévnyi ukrajnai és gazdasági pusztítását követően továbbra sem került látótávolságba a fegyverszünet vagy a béke kérdése. Miután halált okozó fegyvereket vásárol és szállít, s miközben a tizenegyedik szankciós csomagot készíti elő az Európai Unió, fontos kérdés, hogy a nemzetközi szereplők a béke vagy a háború irányába tesznek lépéseket. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy a magyarok hogyan ítélik meg a legismertebb vezetők pozícióját ebben a kérdésben" - írja a Magyar Nemzet hétfői száma.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Kocsis Máté hangsúlyozta: ez a kormány nem tegnap lett békehívő, hanem a háború kitörésének pillanatában, 2022. február 24-én hangzott el először, hogy nem az öldöklést kell választani, hanem a békét és nemcsak azért, mert a honfitársaink élnek a határon túl, hanem azért is, mert a magyar gazdaság és az európai gazdaság meg fogja sínyleni a háborút.
Takács Péter emlékeztetett arra, hogy Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője örömét fejezte ki, hogy 50 magyarországi kórház felújítását sikerült lassítani, megakadályozni. Megemlítette, hogy az 50 kórházi épületen felül 33 mentőállomás is szerepelt a helyreállítási alap listáján, ám ezek közül van, amit már megvalósítottak nemzeti forrásból.
A tagállamok demokratikus intézményrendszerének az erősítése helyett a demokratikus ellenálló képességet valójában a tagállami demokratikus folyamatokba való külső beavatkozás alátámasztására használják fel - leplezte le a brüsszeli szélsőséget Bóka János.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
