„Elhozzuk a reményt” – hangoztatja hónapok óta a Demokratikus Koalíció (DK). A megjelent felmérések szerint ugyanakkor elég messze van attól a Gyurcsány-párt, hogy bármit is elhozzon, ugyanis a támogatottságuk a kanyarban sincs a kormánypártokéhoz képest. Legutóbb az ellenzéki Medián közvélemény-kutatása azt mutatta, hogy a választani tudó biztos szavazók között a Fidesz 49, míg a DK csak 14 százalékon áll. A DK támogatottságával kapcsolatban megjegyzendő, hogy mindezt úgy tudták elérni, hogy az elmúlt hetekben országos plakátkampányt indítottak, valamint aláírásgyűjtésbe is kezdtek az „orbáni infláció” miatt. Ám mint arról lapunk is beszámolt, nem tudni, hogy a DK meddig számít a lakosság támogatására, miként azt sem, hogy mindeddig hány aláírást sikerült begyűjteni.
Még május 15-én a DK a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben hangoztatta, hogy az ország legnagyobb ellenzéki közössége a Demokratikus Koalíció. Mindez éppen akkor történt, amikor az ugyancsak baloldali elemzőintézet, a Republikon napvilágra hozta áprilisi kutatását, amely szerint a Fidesz–KDNP támogatottsága stabil volt, míg a DK-é visszaesett. A felmérés eredményei szerint a Fidesz–KDNP változatlanul 34 százalékon állt a teljes népesség körében. A pártválasztók körében 48 százalék a koalíció támogatottsága, egy százalékponttal magasabb, mint márciusban.
A Fidesz–KDNP a téli visszaesése után tehát stabilizálódni tudott; a múlt hónapban szintén 34 és 47 százalékot mértek a pártszövetségnek. A Gyurcsány-párt támogatottsága a teljes népesség körében két, a pártválasztóknál három százalékpontot zuhant, jelenleg 12, illetve 17 százalék szavazna a pártra. Mivel 2022 óta ilyen visszaesés nem történt, a Republikon szerint ennek hátterében az állhat, hogy áprilisban nem tetszett a választóknak, hogy Gyurcsány Ferenc és a DK nyíltan támadta Karácsony Gergely főpolgármestert, és meglebegtette, hogy ellenjelöltet indítana Budapesten. Szintén egy ellenzéki közvélemény-kutató, a Závecz Research május 11-én megjelent felmérése rámutatott, hogy az ellenzéki pártok tábora március óta csak minimálisan, egy-egy százalékponttal módosult, de ezek a változások nem illeszkednek emelkedő vagy csökkenő trendekbe.
A kutatás jelezte, hogy az egyetlen kivétel a DK, amelynél a legutóbbi három mérés alapján enyhén növekvő tendencia figyelhető meg, mivel Gyurcsányéknak 13 százalékos támogatottságot mértek. Ironikus, hogy a Závecz kutatását a DK a Facebook-oldalán is megosztotta, büszkén hirdetve, hogy történelmi csúcson van a szavazótábora. Ám ez is messze elmaradt a Fideszétől, a felmérés szerint a kormánypártot a magyar választókorú lakosság 32 százaléka támogatta. Ugyancsak egy Závecz-kutatás volt, amelyre hivatkozva a Gyurcsány-párt márciusban azt hangoztatta, hogy kormányváltó közösséget építenek, pedig a Demokratikus Koalíció ekkor is csak 12 százalékon állt a teljes népesség körében, míg a Fidesz 32 százalékos eredménnyel rendelkezett.
A szakadéknyi különbség a biztos pártválasztók körében is megfigyelhető volt, mivel a Fideszt 49, míg a DK-t mindössze 18 százalék támogatta. Az említett közvélemény-kutatások mindegyike rámutat, hogy a kormánypártok támogatottsága az utóbbi hónapokban is stabilan erős volt, így a DK legfeljebb a többi baloldali párt táborából remélhet pluszszavazatokat.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
-
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
-
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.