Lengyel népszavazás a szélsőséges EU-diktátum ellen
Az Európa szétzilálásán ügyködő korrupt brüsszeli bürokrácia cinikus módon „kötelező szolidaritási mechanizmus"-nak nevezte el a kontinens lakosságcseréjét célzó alattomos tervét. Lengyel barátaink népszavazáson tiltakozhatnak a primitív EU-diktátum ellen.
2023. július 8. 19:47
Kaczyński – felvidek.ma
Az európai uniós migrációs csomagról szóló népszavazás, amelyet az őszi lengyel parlamenti választások napján tartanak meg, Lengyelország és a lengyelek sorsáról is dönt - jelentette ki szombaton Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a lengyel kormánypárt elnöke.
A TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevízióban Kaczynski úgy nyilatkozott: a népszavazás "nagyon fontos (...) azért, mert Lengyelország és a lengyelek sorsát dönti el, azt, hogy élhetnek-e biztonságos, békés országban".
A népszavazást a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) javasolta azt követően, hogy az uniós tagországok belügyminisztereinek június eleji értekezletén előzetes megállapodást született a migránsok Európai Unión (EU) belüli áthelyezését célzó, kötelező szolidaritási mechanizmusról.
Piotr Müller kormányszóvivő korábbi nyilatkozata szerint a népszavazáson az állampolgároknak egy kérdést tennének fel, amely arra vonatkozna, hogy Lengyelországnak bele kell-e egyeznie a migránsok kötelező áthelyezésébe.
A lengyel parlamenti alsóház (szejm) péntek este megszavazta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé tenné a népszavazás megtartását a parlamenti választások napján. A jogszabály most az ellenzéki többségű szenátus elé kerül. Az őszi parlamenti választások időpontjáról Andrzej Duda lengyel államfő még nem döntött.
A migrációról szóló népszavazás és a parlamenti választások párhuzamos megszervezését a fő lengyel ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO) bírálja, és ellenzi a második legnagyobb ellenzéki frakció, a Baloldal is. Az ellenzéki pártok közül viszont a jobboldali Konföderáció és a Kukiz´15 tömörülések támogatják a megoldást.
Donald Tusk, aki a KO legnagyobb pártjának, a Polgári Platformnak az elnöke, szombaton kijelentette: a PiS "cinikusan, kizárólag a választások miatt találta ki" a migrációs népszavazást. A kormánynak nincs "valódi migrációs politikája" - vélekedett Tusk.
Június végén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a tervezett népszavazásra utalva kijelentette: kormánya "több millió lengyel állampolgár nevében" elutasítja majd az uniós migrációs mechanizmust.
A mechanizmust Lengyelország és Magyarország sem az uniós belügyminiszterek június eleji, sem az állam-, illetve kormányfők június végi értekezletén nem támogatta.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
