I. Károly Visegrádon, a 700 éves királyi székhelyen
Hétszáz esztendeje emelte királyi székhellyé Visegrádot az Anjou-házi fiatalember, Károly Róbert, uralkodói nevén I. Károly. A város lakói szobrot emeltek neki, az alkotást az idei Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok nyitó napján avatták fel.
2023. július 10. 21:11
Péterfy László Kossuth-díjas szobrász alkotása – gondola/Bohus Tamás
Az 1335-ös Visegrádi Királyi Találkozó létrehozása a legemlékezetesebb történelmi műve I. Károlynak, az Itáliából érkezett, de Árpád-házi felmenőkkel is megáldott magyar királynak. Azon kevés magyar uralkodók közé tartozik, akik kiváló utódot hagytak maguk után: az ő fia volt Nagy Lajos, aki élete utolsó kilenc évében a magyar mellett a lengyel királyi trónt is elfoglalta.
I. Károly és a királytalálkozó emlékét őrzi a Szent György Lovagrend. A Rend katonai hagyományőrző tagozata adta a díszőrséget az avatási ceremóniához,
A szobor a Kossuth-díjas Péterfy László alkotása, a mester évtizedeken át készítette Makovecz Imre templomaihoz a szobrokat.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
A nyugat-európai politika kártékonyságát mutatja: a 105 éves trianoni katasztrófa ma is rasszizmust hoz felszínre: a rasszizmus legvisszataszítóbb változatát: a hungarofóbiát.
Egy politikai motivációk alapján működő nemzetközi bíróságban egy magára valamit adó demokratikus jogállam, mint amilyen Magyarország, nem vehet részt - jelentette ki a miniszterelnök csütörtökön Budapesten azzal kapcsolatban, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból.