Nem bízhatunk abban, hogy Magyaroroszág nem viszi épp az ellenkező irányba a szabályozást, mint ahogy az Brüsszel érdekében állna. Félő, hogy Magyarország a saját érdekeit tartja szem előtt, nem a közösségi érdekeket. Megengedheti-e magának a tanács és a bizottság, illetve a parlament, hogy a migrációs ügyek hat hónapra teljesen megrekedjenek? − fogalmazott a tanácsadó.
A hollandiai Meijers Bizottság számos kérdésben, többek között a jogállamisággal, bűntetőjoggal és migrációval kapcsolatban készít tanulmányokat, elemzéseket, nemrég pedig sürgős felkérésre a magyar és a lengyel soros uniós elnökségről készítettek tanulmányt, és azt vizsgálták, hogy a két ország betöltheti-e a pozíciót. Magyarország 2024 július 1-től venné át az Európai Tanács soros elnöki posztját, épp az európai parlamenti választásokat követően. Míg Lengyelország utána következne a rotációban, 2025 januárjától.
Nyilván egy adott ország, jelen esetben Magyarország is másképp ül le a tárgyalóasztalhoz, ha tudja, hogy komoly forrásokat vont meg tőle az Európai Tanács a jogállami problémák okán. Ez az alapállás önmagában meghatározza az álláspontját és kihathat a tárgyalások menetére. De ugyanígy felmerül a kérdés, hogyan elnökölhetne Magyarország és Lengyelország a jogállami ügyek napirendi tárgyalásain? − jelentette ki John Morijn, aki szerint teljesen nyilvánvaló az ilyen helyzetekben fennálló egyfajta összeférhetetlenség.
Morijn arra számít, hogy a tanács és az Európai Bizottság véleményétől függően elodázzák a magyar elnökséget mindaddig, amíg a jogállamisági kritériumok nem teljesülnek, illetve amíg a magyar kormány el nem számol a 7-es cikkely eljárása alá tartozó problémákkal. A magyar elnökség elhalasztásának ötlete szinte egy időben merült fel azzal, hogy június elején a tagállamok belügyminiszterei elfogadták az új uniós migrációs csomagot, mely többek közt kötelező migránskvótát írna elő. Magyarország Lengyelországgal egyetemben nem támogatja az új szabályozást, éppen ezért nem is meglepő, hogy Brüsszelből rögtön elkezdték támadni a két országot.
Ez egy nagyon erősen politikai indíttatású történet, a zöldek a baloldallal közösen a hangadói az Európai Parlamentben is a Magyarország-ellenes vitáknak − mutatott rá akkor lapunk megkeresésére Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője. A politikus elmondta, hazánk eddig egyszer, 2011-ben töltötte be a soros elnökséget, akkor kiemelkedő eredményeket sikerült elérni.
-
Kegyelmi pillanat: újfent magyar adzője van a Ferencváros labdarúgócsapatának. Nagy esély arra, hogy néhány Európa-hírű futballistánk mellett most egy trénerünk is Európa-hírre kapjon, s külön öröm, hogy ezt magyar csapattal teheti meg.
-
Maga a pedofilbotrány is fekete hattyú volt: teljesen váratlanul robbant be a közéletbe, förgetegszerű tömeghatást váltott ki – nemcsak tömeghatást, hanem politikusi bukást is –, érdemi magyarázata azóta sincs.
-
A negyedszázados együttműködés Nagyvárad és Berettyóújfalu között indult, majd mindkét település bekapcsolta saját testvérvárosát - Nagyvárad Debrecent, Berettyóújfalu Margittát. A január végén záruló rendezvénysorozat csaknem 200 programot foglal magába. A partiumi és magyarországi kulturális intézmények, szervezetek egymásnál is bemutatkoznak. A debreceni Kodály Filharmonikusok például Nagyváradon adnak koncertet.
-
Az Egyesült Államok külföldi segélyezési rendszere olyan eszméket népszerűsít külföldön, amelyek ellentétesek a harmonikus nemzetközi kapcsolatokkal és a világbéke destabilizálását szolgálják. Ezért az USA segélyezési politikáját összhangba kell hozni az elnök külpolitikájával.
-
A magyar miniszterelnök Ukrajna NATO-tagságáról azt mondta, hogy az nincs napirenden és nem is lesz, mert sohasem lesz egyhangú támogatás mögötte. Ukrajna NATO-tagsága azonnali, közvetlen, teljes háborút jelent Oroszországgal szemben; Magyarország ezt nem akarja - tette hozzá.