Tovább folytatódott az átlagnál melegebb nyarak sorozata, az idei a 12. legmelegebb lett 1901 óta. Két nagyon száraz nyarat követően 2023 nyarán országos átlagban a sokéves átlagot kevéssel meghaladó mennyiségű csapadék hullott, az egyes országrészek csapadékösszegei között azonban nagy különbségek alakultak ki - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat.
2023. szeptember 4. 16:24
Méréseik adatait értékelve azt írták, az idei nyár középhőmérséklete országosan 21,6 Celsius-fok volt, ami 0,8 fokkal haladja meg az 1991-2020-as évek 20,8 fokos átlagát, így tovább folytatódott az átlagnál melegebb nyarak sorozata. Legutóbb a 2016-os nyár hőmérséklete maradt el az éghajlati normáltól. Az elemzés szerint június még átlagos középhőmérsékletű volt, majd a július 1,2 fokkal, és augusztus is 1,0 fokkal melegebb volt az átlagnál. A július a 9., az augusztus a 12. legmelegebb lett a 20. század kezdete óta. A nyár középhőmérséklete az ország legnagyobb részén 21 és 23 fok között alakult, 20 fok alatti érték csak a hegyvidéki és fagyzugos helyeken fordult elő.
Hozzátették: a csapadékos tél és tavasz után a nyarat sem az elmúlt két évben tapasztalt nagyon aszályos időjárás jellemezte, az évszak csapadékösszege országos átlagban 220,6 milliméter volt az előzetes adatok alapján, ami az 1991-2020-as évek 203,2 milliméteres átlagának 109 százaléka. A június 10 százalékkal volt csapadékosabb az éghajlati normálnál, majd a július 8 százalékkal szárazabb, az augusztus pedig ismét 26 százalékkal csapadékosabb lett. A legkevesebb csapadék az Alföld középső és déli részén esett, itt többfelé csak 100-150 milliméter közötti értékeket regisztráltak. A nyugati és északi országrészeken hullott a legtöbb csapadék, ezeken a tájakon nem voltak ritkák a 300 millimétert meghaladó értékek.
Gyakoriak voltak az évszakban a felhőszakadással járó hevesebb zivatarok, így kis területen belül is előfordultak jelentős különbségek a mért csapadékösszegekben. A nyári napok száma - amikor a legmagasabb hőmérséklet elérte a 25 fokot - öttel meghaladta az átlagot, idén hetven ilyet regisztráltak. A szokásosnál hattal több, 33 hőségnapot rögzítettek, amikor a legmagasabb hőmérséklet elérte a 30 fokot. Forró nap - amikor a hőmérséklet elérte a 35 fokot - országos átlagban négy fordult elő, ami csak egy nappal több a sokévi átlagnál.
Országosan 32 csapadékos nap volt 2023 nyarán, az átlag egyébként 28. A meteorológiai szolgálat az idei nyár rekordjairól közölte, a legmagasabb nappali hőmérsékletet augusztus 27-én Dévaványán mérték, 39,5 fokot, a nyár legalacsonyabb hőmérsékletét pedig Zabarban június 4-én, 0,9 fokot. Nyáron a legtöbb csapadékot, 495,4 milliméternyit Kékestetőn regisztrálták, a legkevesebbet - 83,3 milliméternyit - Szarvason. Egy nap alatt a legtöbb csapadék Kékestetőn esett: június 6-án 122 milliméternyi.
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
A Patrióták Európáért frakció elsőként, több adatigényléssel világított rá arra, hogy az Európai Bizottság több mint 37 ezer szerződést kötött civilnek nevezett szervezetekkel, összesen 2800 milliárd forint értékben és az európai adófizetők pénzéből.
Liberalizálta az abortusztörvényét Anglia. Az országban már korábban is megengedően, a terhesség első 24 hetében volt elvégezhető az abortusz büntetőügyi következmények nélkül. Ezt az időbeli korlátozást most eltörölték.
A kémkedés csak szolgálólány, a háborút az erő dönti el - hangzik a régi bölcsesség. Lehet, hogy az izraeli-iráni háborúban ez az okoskodás túlhaladottá vált.
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba? 
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
