A verseknek higgyetek előbb, csak aztán nekem
Humorosan és komolyan egyaránt szokták hetvenkedőnek nevezni a hetvenévest. Nem is baj. Mérlegkészítő évforduló ez, visszanézésre okot adó, előre nézésre reményt – fogalmaz Kaiser László költő.
2023. szeptember 23. 12:51

Kaiser László – ünnepi könyvhét szeged

 

„Félsz, bújsz, harcolsz, / talán fennmaradsz, / talán megmaradsz, / önkommandós, / szegény értelmiségi” – írja Mint a bozótharcosok című versében, Az én térfelem – 70 év – 70 vers című most megjelent kötetében Kaiser László költő. Őt kérdezte a Gondola.

 

– Az utószóban hetvenkedő könyvnek is nevezik művét, pontosabban Madarász Imre. Miért bűvös ez a hetvenéves kor, miért érzi az ember, hogy már minden lényegest megtett, és még akar valamit produkálni a hátralévő időben itt, földi pályáján?

 

– Humorosan és komolyan egyaránt szokták hetvenkedőnek nevezni a hetvenévest. Nem is baj. Mérlegkészítő évforduló ez, visszanézésre okot adó, előre nézésre reményt. Jómagam huszonvalahány kötettel a hátam mögött talán nem panaszkodom, bár viszonylag későn kezdtem rendszeresen publikálni, így is megszülettek esszé- és tanulmányköteteim, az interjúk, a novellák és persze a versek. Akárhogyan is: elgondolkodtatja az embert a hetven év (és a lehetséges vagy nem lehetséges hetvenkedés), nálam ez az, hogy az elkerülhetetlenül fogyó időben próbálok jobban gazdálkodni önmagammal, ez azt jelenti, hogy próbálok tartalmasan kitölteni szinte minden lehetőséget, és kerülni a feszültséget okozó helyzeteket, netán embereket.

 

– Talán mégis / szelíden érdemes, / Krisztus sír és Gandhi / érted is éhezik / hangos szó nincs, / ostor a szögön, / te már anyaföldben, / mi még anyaföldön – írja Szelíden érdemes című, a Balassi-kardos Nagy Gáspár emlékének szóló versében. Ám Nagy „Gazsi” azt is megírta, hogy a gyilkosokat néven kell nevezNI... Miért kell mégis átlépnünk a szelídségen?

 

– A gyilkosokat és a bűnt valóban néven kell nevezni, de gyakran szelídséggel többet érhetsz el. Nincs recept. Helyzetek és intelligenciák vannak. Versben az ember egyszerre angyal és ördög, nem beszélve – legalábbis nálam – a szerepversekről. Nincs recept, ez a legfőbb tanulság. Az ember tette és verse a lényeg. Legfőképpen a vers. Próbálok értelmiséginek lenni és maradni, de az élet és a mű nagy áttételekkel alkot egységet. A mű erkölcse a minősége, a művészé az alkotás „fényre bábáskodása” Németh László szép szavával élve, az alkotó hétköznapi erkölcs (vagy erkölcstelensége) már más kérdés. Nehéz ügyek ezek.
 

 

lira

 

– „Nincs más haza, csak az anyanyelv” – idézi ön Márai Sándort Végső haza című versének fölvezetéseként. Teller Ede a halála előtti órákban Toldit olvastatott föl magának, és javította a szöveget, ahol ápolónője rontott. Önnek mint költőnek miért fontos, hogy magyar nyelven csodálkozzon rá a teremtésre?

 

– Magyar vagyok, mélyen az, másképpen nem is lehet. A nyelv és gondolkodás abszolút összefügg. Ezzel együtt a versnek kell hinni, a vers az igazi hitelesség – anyanyelvemen. Egyik kötetemből idézek, amely a költő alanyiságát és a vers egyetemességét vizsgálja. „Csak én birok versemnek hőse lenni” – írta Babits, Ady pedig: „Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga”. Én meg magabiztosan, szerénytelenül és szerényen: nem tudom! Nem tudom, mert a verseket írtam és írtam; írtam magamról, nagyon; meg írtam a magam nevében, nem biztos, hogy magamról, de arról, amit látok, amit láttatnak velem. S döbbenten ismertem föl: vegyük, hogy én jól vagyok, de a versek hőse és antihőse, aki csak részint én: nagyon nincs jól! Nincs jól, mert a világot pásztázva, a világról szólva, benne tendenciákról, egyénekről, életekről, sorsokról, magányokról és szerelemekről és italokról: nincs sok ok a vidámságra, de van ok a szomorúságra. Szomorúságra is! Tehát végül is: hogy vagyok? Az ember szinte pompásan, a költő kevésbé. S mivel bogozni a valóság, képzelet és empátia szálait én is nehezen tudom: a verseknek higgyetek előbb, csak aztán nekem.

 

Monár Pál

gondola
  • Ezt a harcot még nem vívtuk meg
    Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
  • Ellaposodott futball
    A válogatottra vonatkozólag a miniszterelnök mondott lényegeset, igaz, évekkel ezelőtt, és azóta sem ismételte meg. Eszerint a magyar nemzeti tizenegynek a világ tíz legjobb válogatottja közé kell kerülnie. Jelenleg a 32., de Marco Rossi talán elindíthatja csapatunkat a fölfelé vezető úton.
  • Latorcai Csaba az unikális műkincsről
    Latorcai Csaba szerint a kormány és az MNM mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a nemzetközi tudományos élet mellett mindenki megismerhesse és láthassa ezt a páratlan műtárgyat. Hozzátette, az Alaptörvény is úgy fogalmaz, hogy a páratlan magyar kultúra megőrzése a kormány és mindenki feladata.
  • A ferences gimnázium új tornacsarnoka
    "Egyházpolitikai modellünk az együttműködésre épül, ahol az egyház és az állam a társadalom javára együttműködik. Az állam és az egyház elválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását, mert egyszerre vagyunk tagjai az egyházunknak és polgárai a hazánknak" - mondta köszöntőjében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
  • Az EU-csődtömeg okozói nem fognak bíróság elé állni
    Bármennyi hibát és bűnt elkövethetnek, soha nem lesznek felelősségre vonva, mert ugyanazok az erők mozgatják őket, amelyek az európai bíróságot is. Ha Macronnak igaza lenne és az EU belátható időn belül meghalna, nekik akkor is biztosítva lenne a menekülési út. Soha nem állnak bíróság elé – rögzíti Bánó Attila.
MTI Hírfelhasználó