Az Európai Unió korrupt vezetősége „jogilag megerőszakolva" hozott döntést a migráció erőltetéséről.
2023. október 6. 11:08
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozójára érkező Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak nyilatkozik Granadában 2023. október 6-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Nincs esély arra, hogy az európai uniós tagországok vezetői között megállapodás szülessen a migrációról - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Granadában, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozójára érkezve.
Hozzátette: ez politikailag lehetetlen, ugyanis korábban arról állapodtak meg, hogy egyhangúlag döntenek a migráció szabályozásárról, de ezt nemrég megváltoztatták, és a csomagot Magyarországot és Lengyelországot megkerülve, "jogilag megerőszakolva" mégis áterőltették.
Ezután nincs esély sem kompromisszumra, sem megállapodásra, és nemcsak most, hanem évekre előre - szögezte le a kormányfő.
Az uniós bővítésről elmondta: Magyarország ösztönzője, támogatója a folyamatnak, ugyanakkor számos tagország bővítési fáradtságra hivatkozik, ami nem tisztességes a tagságra várakozókkal szemben. Az EU-nak szüksége van újabb tagországokra - emelte ki.
Magyarország támogatja Georgia csatlakozását, a jövő héten közös kormányülést tartanak Tbilisziben - közölte.
Hozzátette: ami viszont Ukrajna EU-ba lépését illeti, stratégiai áttekintésre van szükség, mert az unióban még soha nem vetődött fel háborúban álló ország felvétele. Kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban még "túlságosan sok a kérdés", és először a stratégiai alapvetéseket kell tisztázni. "Meg kell értenünk, miért jó az EU-nak, ha felvesszük Ukrajnát, mik a következményei, (...) mennyi pénzről beszélünk" - sorolta. Ukrajna belépése új kérdéseket vet fel a biztonság mellett például a kohéziós politika és a mezőgazdaság területén is. Kijev belépésével "teljesen új mezőgazdaság fog születni" az EU-ban - fogalmazott.
Újságírói kérdésekre Orbán Viktor kitért az energiával kapcsolatos témákra is. Kijelentette, hogy Azerbajdzsán kulcsország, nélküle nem lehet elérni az energiafüggetlenséget Oroszországtól. Magyarországnak már van megállapodása Bakuval a gázszállításokról - emlékeztetett.
Kiemelte azt is, hogy a déli energiafolyosó Magyarország számára létfontosságú, különösen azután, hogy az északi terrortámadásban megrongálódott. Ezért különösen oda kell figyelni a déli folyosó biztonságának garantálásra.
A Koszovó és Szerbia közti feszültséggel kapcsolatban Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy Pristinának változtatnia kell a hozzáállásán, mert az elmúlt két évben rendszeresen provokálták a szerbeket, márpedig a provokáció felborítja a stabilitást. Elmondta, Szerbia nélkül nincs stabilitás, és kijelentette: egyértelmű álláspontja szerint segíteni kell Szerbiát a régió stabilizálásban. A Belgrád elleni esetleges szankciókról úgy vélte, ez lehetetlenség, nevetséges felvetés.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.