Országunk nemzeti és hivatalos állami ünnepe a királyság megalapításának felidézése, Szent István király emlékének ünnepe augusztus 20-án. Az elmúlt évszázadok során időről időre feleleventjük alakját, tanítását. Szent István-szobrot avattak a budapesti Szent István Közgazdasági Szakgimnáziumban, a mintegy 100 éves - a korabeli sajtóban "Mester utcai iskolapalota" elnevezést kapott – épületben, mely 1926 óta viseli folyamatosan az uralkodó nevét. Az iskola a fővárosban elsőként indult kereskedelmi-pénzügyi képzés letéteményese, a kor igényeinek megfelelő korszerűsítője, valamint az iskolai híres sporthagyományainak ápolója is - mindenkori tanáraival és diákjaival együtt. Török Richárd szobrászművész Szent István-szobrát dr. Anka Mária művészettörténész muzeológus avatta, aki maga is az intézményben érettségizett, de pályát módosítva bölcsész lett, majd évtizedekig a Magyar Nemzeti Galériában dolgozott. Őt kérdezte a Gondola.

- A Szent István Közgazdasági Szakgimnázium névadója szobrát fogadta most be, de hogyan került éppen most e Szent István szobor az iskolába?

- Nagylelkű ajándékozás révén. E szobor alkotója a fiatalon, életének 38. évében elhunyt szobrászművész Török Richárd. Édesanyja, Török Bódogné Molnár Edit asszony ajándékozta most az iskolának a Szent István szobrot - fia és férje emléke előtt is tisztelegve. Az iskola a szobrot hálásan, nagy köszönettel fogadta.

- Török Richárd szobrászművész hogyan kapcsolódik a középiskolához?

- Iskolánk kötődik a családhoz. Édesapjához Török Bódoghoz, aki 1943-ban iskolánkban érettségizett, és innen vitte magával a sport, a kézilabda szeretetét, sőt maga is kézilabdázott. Később, 1947-ben kézilabdaedző lett, majd 1955-78-ig a Magyar Női Kézilabda Válogatott trénere volt. Mindig újító játékfelfogásával a legsikeresebb hazai kézilabdaedzőként csapatával 308 európai és világversenyen vett részt, ezeken 1965-ben arany-, 1957-ben ezüst-, 1971-ben, 75-ben és 78-ban bronzérmet, az 1976-os Montreáli Olimpián bronzérmet nyertek. Ilyen sikersorozata azóta sem volt a magyar női kézilabdacsapatnak, mint Török Bódog mesteredző idejében.

- E Szent István-szobor Török Bódog fiának, Török Richárd szobrászművésznek, a 20. századi posztmodern szobrászat kiemelkedő alakjának alkotása. Mit tudhatunk a fiatalon elhunyt alkotóművészről?

- Török Richárd, a 20. század második felének legtehetségesebb magyar szobrásza volt. 1954-ben született, és 1993-ban fiatalon, 38 évesen hunyt el. Bár alkotói korszaka mintegy másfél évtizedre korlátozódott, életműve mégis teljes és - kortársait is felülmúlva – máig meghatározó a 20. századi modern magyar szobrászatban. Kivételes egyéniség volt, már fiatalon is nagy művész, olyan, aki egy században talán csak egy születik, és rövidre szabott élete alatt is teljes és gazdag életművet alkotott. Szobrai a klasszikus hagyományt és formákat idézik – ugyanakkor leegyszerűsítettek, modernek. Elsősorban a magyar múlt kiemelkedő történelmi alakjait formálta meg igy: Szent Istvánt, Széchenyit, Kossuthot és Mátyás királyt - csak a legfontosabbak említve. A tudomány és a művészet kiemelkedő művelői: Liszt Ferenc, Bartók, Vörösmarty, Kölcsey, Katona József, Ady és József Attila, Móra és Kosztolányi jelennek meg portréiban vagy egészalakos szobrain, gyakran a köztéri szobrok letisztult formájában. Ugyanígy névtelen hőseink alakjai, pl. II. világháborús emlékművén, ahol a „végsőkig elkínzott borostás arc, a halott katona lezárt szeme, kereszt formát öltő csonkult karja ... a krisztusi szenvedésekre emlékeztetve” jelenik meg. Török Richárd szobrai mindig a megformált alak, a személyiség teljességét bemutató plasztikák, igen gazdag életművéből csak néhányat említve.

- Hogyan értelmezhető, hogy Szent István az államreformáló uralkodó, az utolsó magyar nagyfejedelem Vajk néven, majd első magyar keresztény király mellszobra egy oszlopon áll?

- A művész 1984-től többször foglalkozott Szent István alakjának megörökítésével. 1988-ban, királyunk halálának 950. és szentté avatásának 900. évfordulójára Székesfehérvárra készített egy modern Szent István bronzszobrot, ahol a megformált mellszobor talapzata és „teste” - egy oszlop. Az oszlop – az antikvitás óta – az ember alkotta művészet fontos eleme. Klasszikus megfogalmazásban az oszlopnak is van talapzata, törzse, melyre a szobrász az alkotását emeli - sőt kiemeli. Török Richárd klasszikus, oszlopra emelt büsztjei, mellszobrai – ahogyan SzIstván szobrunk is - az ábrázolt személy lényegét hangsúlyozzák. Alkotásán a mellszobor, a „fej-váll-oszlop kompozíció keresztet alkot, ugyanakkor a fej-váll egyúttal egy kard markolatát is formázza”. Az így megformált „kard és kereszt” a művész megfogalmazásában egyben szimbólumai is a nagy király személyének és királyságalapító munkájának. A művész, királyunk márványoszlopra emelt mellszobrával - a szobor fölénk emelkedő alakjával - kifejezi az uralkodó erkölcsi és emberi nagyságát. Lecsukott szeme elmélyült gondolkodását, töprengéseit, emberi küzdelmeit jeleníti meg, arca ugyanakkor máig ható, időtlen méltóságot is sugároz. Alkotásával a művész korszerű és modern, ugyanakkor hagyományosan megformált szobrot alkotott.

- Minden műtárgynak megvan a maga sajátos, egyéni sorsa. Hogyan alakult e Szent István szoboré, hiszen az alkotó Török Richárd több mint 30 évvel ezelőtt elhunyt?

- E szobor azóta a család tulajdonában volt, de kiállításokra folyamatosan kölcsönözték, igy a művész Műcsarnokban megrendezett nagy életmű kiállításán is szerepelt. Most a Szent István szobrot – a művész kortársa és tisztelője - Osgyányi Vilmos kőszobrász restaurátor mint emlékművet állította fel iskolánkban. Török Richárd alkotóművész neve, a szobor talapzatának jobb oldalán aranybetűkkel van felvésve. Nagyjaink - akik közé művészetével ő maga is felemelkedett – szobrait, szoborba foglalt alakjait hagyta itt nekünk, az utódoknak örökre! Mostantól a Szent István Közgazdasági Szakközépiskola büszkén őrzi névadója szobrát. Szent István 1926 óta középiskolánk védőszentje, e szobor legyen iskolánk jelképe és fennmaradásának záloga, ötvözve a magyar múltat és jelent.

M. P.