A szuverén külpolitika kockázatai az Unióban nagyok
Két világ van. Az egyikben már lassan nem számítanak a másikban még élő szabályok. Átmeneti korban élünk, amely nagyon zavaros. Egyre inkább kiderül az is, ami a délszláv ügyekben is látszott, hogy Hága nem mindenható, és főleg nem nemzetek és érdekek feletti – rögzíti Stier Gábor.
2023. október 19. 10:52
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az Övezet és út kezdeményezés csúcstalálkozóján Pekingben 2023. október 18-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Megérkezett Pekingbe Vlagyimir Putyin orosz elnök. A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) márciusban kiadott elfogatóparancsa óta Putyin és kíséretének ez a második ismert külföldi útja, miután a hónap elején Kirgizisztánba látogatott. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola.
– Főszerkesztő úr, Putyin háborítatlanul közlekedhetett Pekingben, sőt beszédet is mondott, politikusi találkozókat bonyolíthatott le. Ez mennyiben segít tisztázni az európai társadalmakban azt, hogy az úgynevezett „Nemzetközi Büntetőbíróság", noha hivatalosnak csengő elnevezése van, nem több mint egy civil szervezet, ngo, amelyet a kozmopolita struktúra töm pénzzel?
- Nézze, egyre inkább két világról, egy déli és egy északi pólusról beszélhetünk. Ez utóbbi, a nyugati világ határozta meg ezidáig a szabályokat, hozta létre az intézményeket. Nos, ennek lassan vége. Ki lehet adni e szabályok alapján az orosz elnök ellen nemzetközi körözést, de ezt legfeljebb formálisan akarja betartani a világ nagy része. Aki pedig megteheti, mint Kína, az egészet semmibe veszi. Ezzel is demonstrálva a globális erejét. Két világ van. Az egyikben már lassan nem számítanak a másikban még élő szabályok. Átmeneti korban élünk, amely nagyon zavaros. Egyre inkább kiderül az is, ami a délszláv ügyekben is látszott, hogy Hága nem mindenható, és főleg nem nemzetek és érdekek feletti. Szóval, egyre inkább látszik így utólag, hogy Hágát kik és miért hozták létre.
– Az orosz elnök Pekingben a magyar miniszterelnökkel is találkozott, s erről mosolygós kézfogást ábrázoló fénykép készült. Emellett a kínai elnökkel, és a világ legnagyobb bankjának elnökével is találkozott a magyar kormányfő. Mindezek a magyar külpolitika EU-n belüli szuverenitását jelzik, s minthogy a nemzetközi politikában is ható tényező az irigység, mekkorák ennek a szuverenitásnak a kockázatai?
- Röviden, nagy. A nyugati blokk most nem engedi meg, hogy valaki ne álljon be a sorba. Most ezt a nyomást érezzük. A valós problémákat használják fel nyomásgyakorlás eszközének. Szóval a lengyel szuverenista kormány bukásával a magyar kormányra nehéz évek várnak. Így persze ránk is.
– Szeptember 22-én a New York-i ENSZ-központban Szijjártó Péterről és Lavrovról is mosolygós kézfogást ábrázoló fénykép készült. Október 2-án az EU külügyminiszterei Kijevben tanácskoztak – Szijjártó nélkül. A magyar tárcavezető győri ipari rendezvényen vett részt ugyanekkor. Erre miért kellett felfigyelnünk?
- Ez nagyon egyszerű. Négy-öt országgal együtt Magyarország is érzékeltetni akarta ezzel, hogy nem ért egyet Kijev politikájával. Magyarország nem áll be abba a sok tekintetben álságos politikába, amely arról szól, hogy haljanak az ukránok csak azért, hogy haljanak az oroszok is. Ahogy Kijev ma Magyarországhoz viszonyul, ahhoz képest ez kulturált válasz. Kijevvel addig nem szabad tárgyalni, amíg nem érti meg, hogy mi a valóság, és főképp nem adja vissza a kárpátaljai magyar kisebbség jogait. Igen, addig is éljenek a győriek! S ha élnek, akkor ki fognak állni a kárpátaljai magyarság mellett is.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
