A kétségkívül nagyszabású diverzáns akció ugyan komoly taktikai siker, stratégiai értelemben azonban nem változtat lényegesen a háború menetén. Ettől még a frontokon az ukrán erők egyre rosszabbul állnak, és a kibontakozó orosz offenzíva nyomását egyre nehezebben bírják - rögzíti Stier Gábor.
A „globális Dél” már nem fogadja el a világ nem nyugati felét lenéző, a valósággal szembe menő, az erőviszonyok megváltozásáról tudomást venni nem akaró mentalitást – ad jelzést Stier Gábor.
Kijev a mélységi orosz területek rakétázásával bele-beleharaphatna a „medve” húsába, ám ezzel csak még nagyobb eltökéltségre késztetné. A kurszki betörés távolítja a béketárgyalásokat, a kijózanító pofon ugyanis a Kreml mérsékeltebb vonalát is ráébreszti arra, hogy egy a jelenlegi helyzetben kötött tűzszünetnek nem sok értelme lenne, nem hozna stabil békét – elemez Stier Gábor.
Macron nem a legnagyobb ripacs Európában. Pragmatikusan, a francia érdekeket követve hadovál, és a nukleáris ütőerőt is a francia nagyság alátámasztására emlegeti. Esze ágában sincs, hogy használja is az atomfegyvert – elemez Stier Gábor.
A nyugati blokk a demokrácia zászlaja alatt hatalmi játszmákat folytat, a befolyását próbálja kiterjeszteni, és mára a legtöbbször a demokrácia és a szabadságjogok számon kérése is a nyomásgyakorlás egyik eszközévé degradálódott, és ez besározza magának a demokráciának az eszméjét is – elemez Stier Gábor.
Zaluzsnij „bűne” az volt, hogy túlságosan népszerű és önálló lett, ami beárnyékolta az egyre inkább diktatórikus irányba elmozduló Zelenszkij politikai ambícióit. Emellett nem nagyon tetszhetett az Elnöki Irodának az sem, hogy a főparancsnok egyre jobb kapcsolatot ápolt Washingtonnal – elemez Stier Gábor.
A Nyugat már leültetné tárgyalni Ukrajnát, csak valahogy azt kell kitalálni, hogy miként lehet ezt győzelemként eladni a világ közvéleményének – elemez Stier Gábor.
A NATO-ba Washington egyelőre nem akarja felvenni Ukrajnát, közeledik az idő, amikor majd leültetik tárgyalni is, valamit azonban kell adni cserébe, és ez lehet az uniós tagság. Ez nem fáj Amerikának. Így ráadásul végképp az EU-ra lehet rálőcsölni Ukrajna fenntartásának és újjáépítésének a költségeit is – leplezi le az atlanti szélsőséget Stier Gábor.
Kinyilváníthatja bárki a készségét a tárgyalásokra – ezt általában Moszkva hangoztatja –, a szembenálló felek álláspontja oly messze van egymástól, hogy a tűzszünet egyelőre nem időszerű. Ez akkor jöhet el, ha a Nyugat nem akarja tovább támogatni Ukrajnát. Erről nincs szó – rögzíti Stier Gábor.
Szó sincs arról, hogy Kijev belátná reménytelen helyzetét, hanem a vereség lehetőségének felvillantásával is zsarolja, nagyobb kiállásra próbálja ösztökélni a Nyugatot – villant fényt a háttérbe Stier Gábor.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
