Feloldották a titkosítás alól a migráció és a terrorizmus összefüggéseiről szóló nemzetbiztonsági jelentést. A beszámolóból kiderül, hogy a Magyarországon áthaladó balkáni migrációs útvonal felügyeletét terrorista csoportok vehetik át, ami számottevő kockázatot jelent. A helyzet komolyságát mutatja, hogy a migrációs nyomás növekedése és az Izrael–Hamász-háború miatt európai célpontok vonatkozásában egyre több lehetséges terrortámadásra utaló információ keletkezik.

A magyar védvonal három eleme – vagyis a jogszabályok, a határzár, illetve az egyenruhás állomány – folyamatosan növekvő nyomásnak van kitéve.

Ezt a tendenciát tükrözi a mélységben visszafordítottak számának növekedése.

A külpolitikai vetülete a folyamatnak, hogy a migráció – az unió tagállamaiban – központi elemévé válik a választásoknak.

Belbiztonsági szempontból fokozott kockázatot jelent, hogy az Izrael–Hamász-háború következményeként a migrációs nyomással arányosan megnőtt a terrorkockázat is.

Az illegális migráció útvonalait, beleértve a Magyarországon áthaladó nyugat-balkánit, terrorista hálózatok használhatják fel.

A Hamász vezetőjének 2023. október 10-ei terrorcselekmények elkövetésére felszólító nyilatkozatához az Iszlám Állam és az al-Kaida is csatlakozott. Európai célpontok vonatkozásában egyre több terrortámadásra utaló információ keletkezik. A kockázat az arab, a palesztin diaszpóra méretével arányos.

A Szerbiában működő afganisztáni, embercsempészetre szakosodott csoportok között fokozódik a konkurenciaharc és az úgynevezett erőszakkészség is. Az egyes csoportokban felbukkanó személyek rokoni kapcsolatban állnak az afganisztáni tálib kormányzat, valamint annak az egyik frakciójaként működő, terrorszervezetként nyilvántartott Haqqani csoport tagjaival.

A tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte a Vajdaság területén működő afganisztáni embercsempészcsoportokat.

Kocsis Máté kezdeményezésére feloldották a titkosítás alól a migráció és a terrorizmus kapcsolatáról szóló titkosszolgálati jelentést. A Fidesz frakcióvezetője, a nemzetbiztonsági bizottság tagja a lépést azzal indokolta, hogy nem szeretnék, ha ez a vita a szőnyeg alá lenne söpörve, „ez nem állhat meg a titkosított jelentések szintjén, mindenkinek tudnia kell Európa legégetőbb problémáiról”. Szerinte a jövő évi európai parlamenti választások meghatározó vitája lesz Brüsszel elhibázott, rossz migrációs politikája. Hangsúlyozta, minden egyes terrorcselekményért a brüsszeli politika a felelős, a migránsútvonalakon ugyanis nemcsak a terroristákat, hanem a fegyvereiket is hozzák, ami ellen erővel kell fellépni.

Teljes szolgáltatás

A most nyilvánosságra hozott jelentés egyebek mellett rögzíti, hogy a szerbiai befogadóközpontokba naponta 30-50 migráns érkezik Bulgária és Macedónia felől. Nagyságrendekkel többen jönnek ugyanakkor, akik nem regisztrálnak, ők egyenesen a magyar vagy a boszniai határ felé veszik az irányt. Csak a szabadkai Makkhetes erdő térségében több ezer olyan migráns tartózkodhat, akik csupán a megfelelő pillanatra várnak, hogy továbbindulhassanak.

A jelentésből kiderül az is, hogy az embercsempészcsoportok a feltűnésmentes, gyors utaztatásban érdekeltek. Illegális tevékenységük pedig olyannyira összetetté vált, hogy még a lakásokban, illetve a motelekben történő elszállásolást is megoldják.

A fokozott szerb hatósági ellenőrzések és razziák továbbra sem képesek megakadályozni sem a bűnbandák erőszakos jelenlétét, sem az illegális migránsok átjutását Magyarországra. A gyakori rendőrségi akciók következtében az embercsempészek megemelték tarifáikat, csak az illegális határátlépésért, szállítási költségek nélkül, ezer eurót is elkérnek.

Terroristák tádzsik útlevéllel

A jelentés külön részben tárgyalja Tádzsikisztán és Afganisztán viszonyát, geopolitikai helyzetét. Kockázatot jelent ugyanis, hogy az Afganisztánban tömegesen élő tádzsikok határokon átnyúló kapcsolataikat kihasználva könnyen jutnak tádzsik útlevélhez. Ez azért fontos, mert a Független Államok Közössége térségén belül így már külön engedély nélkül utazhatnak. Moszkvai átszállással – mindenféle rizikó nélkül – egy-két nap alatt Belgrádba érkezhetnek.

napi iszlam blog

Ezzel a módszerrel az Iszlám Állam, az al-Kaida vagy más tálib szélsőséges szervezetek tagjai észrevétlenül juthatnak az Európai Unió területére.

Másik fontos megállapítás, hogy a török illegális migránsok száma folyamatosan emelkedik. Jellemzően a jó anyagi hátterű törökök (kurdok) azok, akik rászánják magukat az utazásra. A török migránsok Szerbiába legálisan, repülőgéppel érkeznek, majd Belgrádból, elsősorban grúz embercsempészekkel folytatják útjukat Nyugat-Európa irányába. A tádzsik helyzethez hasonló biztonsági kockázatot jelent, hogy az egyre növekvő számú törökországi menekültek közé különböző török ajkú szélsőségesek – törökök, kurdok, illetve azeri, dagesztáni és más kaukázusi területről származók – vegyülhetnek, akik a szerb–török könnyített beutazással élve eljutnak a déli magyar határ térségébe, ahonnan megpróbálnak Magyarországon keresztül az unió más tagállamaiba utazni.

Otthonról hozott magatartásforma

A jelentősen emelkedő haszon vezetett oda, hogy a szerb–magyar határnál működő embercsempészcsoportok között megkezdődtek a piac újraosztásáért folyó harcok, küzdelmek. Az összetűzések résztvevői között radikális csoportok jelentek meg. Mint az összegzés rámutat, ebben a helyzetben kiemelt kockázatot jelent egy olyan bűnözői kör megjelenése, amelynek tagjai gátlástalanok és nyíltan vállalják az erőszakot. A szóban forgó csoportok olyan magatartásformát hoztak otthonról magukkal, amely szerint az ellenséges katona megtámadása és legyőzése dicsőséget jelent.

A jelentés két afganisztáni csoport küzdelmét emeli ki, a nemzetbiztonsági tájékoztató szerint a 313 és a 40-059 megnevezésű embercsempész kör közötti területharc következményeinek tudhatók be a vajdasági fegyveres összetűzések.

A 40-059-cel összefüggésben a dokumentum megemlíti, a csoport TikTokon már nem ügyfeleket toboroz, videói a stílusjegyek alapján az Iszlám Állam és az al-Kaida által korábban közzétett képanyagokra hasonlítanak. A videókban főként saját harci erényeiket mutatják be. Azonosításukat nehezíti, hogy tulajdonképpen mobil hadiszállásuk van az erdőségekben, de probléma az is, hogy maguk a szerb rendőrök sem mennek be a felségterületükre.

A közelmúltban először fordult elő, hogy ezek a csoportok a szerb rendőrök ellen fordították fegyvereiket. Az úgynevezett erőszakkészség már a határon is átível, hiszen a csempészek, az utaztatók már magyar határvadászokra is céloztak, ám személyi sérülés nem történt. Emellett szinte már mindennaposnak mondható a rendszeres verbális fenyegetőzés, és az, hogy fegyvert fognak a határvadászokra.

Közel-keleti terrorszervezetek is érdeklődnek

„Aggodalomra ad okot, amely szerint a tálibok nemcsak a finanszírozási, hanem az operatív szervezési oldalról is kontroll alá helyezték az embercsempész tevékenységet – kiemelten a szerb–magyar határtérségben. Céljuk szerint az afgán hátterű csoportok közötti belső vitákat lezárják, a pénzügyi források küldésének ellenőrzését pedig teljes egészében átveszik.

Azaz a tálib kormányzat az embercsempészetből származó hatalmas jövedelmet saját bevételként használja.

Akár a terrorfinanszírozásba is forgathatja.

Továbbá ebből biztosítják a helyi hatóságok lefizetését, illetve a fegyverek helyi beszerzésének finanszírozását” – olvasható a nemzetbiztonsági tájékoztatóban.

A jelentés megemlíti, olyan információk is keletkeztek, amelyek szerint közel-keleti terrorszervezetek részéről ugyancsak felmerült az igény a teljes embercsempész-hálózat átvételére a balkáni régióban.

Megdöntött rekordok

A beszámolóban fontos bűnügyi adatok is olvashatók. Eszerint a szerb–magyar határszakaszon keresztül éjszakánként 1000-1200 illegális határsértést detektáltak az ideiglenes biztonsági határzárnál. A Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint augusztusban előfordult olyan eset, amikor a határzár egyetlen pontján egy órán belül 293 illegális átjutót észleltek.

A rendőrség közölte, hogy a 40. héten ismét rekordot döntött a feltartóztatott, majd visszakísért migránsok száma, amely ebben az időszakban 5606 volt.

A megakadályozott tiltott határátlépések mennyisége ugyanakkor ezzel egyidejűleg konstansnak mondható, az érintettek száma továbbra is 2500-3000 körül mozog.

A Szerbiával határos két magyar vármegye közül a Csongrád-Csanádban regisztráltak jelentősebb illegális migrációs mozgásokat és az ahhoz köthető kerítésrongálásokat. Ezt jelzi az is, hogy míg Csongrád-Csanád vármegyében 169 bűntetőeljárás indult, addig Bács-Kiskunban 79.

Csaknem négyezerszer javították a határzárat

A beszámoló az ideiglenes biztonsági határzár állapotát is taglalja. A 175 kilométer hosszúságú kerítést folyamatosan rongálják, a határzár rendszere támadhatóvá vált.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának tájékoztatása szerint Bács-Kiskun vármegye esetében átlagosan naponta kétszer, Csongrád-Csanád vármegye határszakaszán kilencszer rongálják meg a kerítést. Beszédes adat az is, hogy az elmúlt évben Bács-Kiskunban 549, Csongrád-Csanádban 3357 alkalommal végeztetett javítási munkálatokat a BV Holding Kft. Rongálás legtöbbször az Ásotthalom és Röszke közötti területen történik.

 

A fegyveres védekezés veszélyei

A nemzetbiztonsági beszámolóban olvasható értékelésben egyebek mellett az áll, hogy a nemzetközi és állami migrációs politikák gyakori változása során megmutatkozó gyenge pontokat a bűnszervezetek azonnal azonosítják és szisztematikusan kihasználják. Hozzátéve, az EU jelenlegi migrációs paktuma alapjaiban változtatná meg a kialakult magyar védekezési gyakorlatot. – Magyarország tranzit jellege nem változott meg, elsősorban azért, mert a hazánk nem rendelkezik a migránsok befogadására alkalmas elkülönült, nagyobb diaszpórával. Ilyen közösségek a német nyelvterületen találhatók. Rövid távon Magyarországot nem fenyegeti zárt társadalmi csoportok kialakulásának veszélye, azonban hosszabb távon számolni kell azzal, hogy a célországok telítődése miatt ez a helyzet változhat – tartalmazza a jelentés.

A nemzetbiztonsági tájékoztató végezetül megemlíti, hogy az erőszak fokozódik a határtérségben.

Ez próbára teszi az ott szolgálatot teljesítő állományt.

A dokumentum kitér rá, hogy az állam erőszakmonopóliumát alkalmazva ugyan választ lehetne adni a kihívásokra, de arra valószínűleg az embercsempészek és a migránsok is erőszakkal reagálnának. Ez pedig napi szinten jelentene életveszélyes helyzetet a hivatásos állományra és a migránoskra nézve is.