Csaknem 20 százalékkal nőtt az EU agrártermelése
A múlt évben az EU mezőgazdasági kibocsátását alapáron 537,5 milliárd euróra becsülték, ami 19 százalékos növekedésnek felel meg 2021-hez képest. Ez új csúcsot jelentett – más kérdés, hogy az áremelkedések hatására –, és folytatta a 2010-ben megkezdett emelkedő tendenciát.
2023. november 20. 09:43

A névérték változása nagyrészt a mezőgazdasági termékek és szolgáltatások nominális árának meredek emelkedését tükrözte, ami becslések szerint 22,8 százalékkal növekedett. A termelés volumene ugyankkor mérsékelten csökkent a 2021-es szinthez képest, becslések szerint 3,1 százalékkal volt alacsonyabb. Ez az információ az Eurostat által számolt, 2022-re vonatkozó mezőgazdasági gazdasági számlákból (EAA) származik. Ez a cikk egy rövid összefoglaló a részletesebb Statistics Explained cikkből.

Tavaly az EU mezőgazdasági kibocsátásának háromnegyede hét uniós országból származott: Franciaország 97,1 milliárd euróval (ami az EU teljes összértékének 18 százalék), Németország 76,2 milliárd euróval, azaz 14 százalékkal, Olaszország pedig 71,5 milliárd euróval, 13 százalékkal járult hozzá ehhez. Spanyolország 12 százalékos aránya sem elhanyagolható a maga 63,0 milliárd eurós értékével, Lengyelország azonban Hollandiával együtt már csak 7-7 százalékot tudhatott magáénak 39,5 milliárd, illetve 36,1 milliárd euróval, míg Románia 22,2 milliárd euró értéke 4 százalékot tett ki. Az viszont általános, hogy 2022-ben az összes EU-országban nőtt a mezőgazdasági termelés értéke 2021-hez képest. A legélesebb növekedési rátákat Észtországban, Lengyelországban és Litvániában jegyezték fel 44, 43 és 42 százalékkal, amit az árak erőteljes növekedése támaszt alá.

A többi meghatározó termelő közül Németországban 30 százalékkal, Hollandiában 18 százalékkal, Franciaországban és Olaszországban 16 százalékkal, Spanyolországban 10 százalékkal, Romániában 5 százalékkal nőtt a mezőgazdasági termelés értéke. Az EU 2022-es mezőgazdasági kibocsátásának valamivel több mint fele, 54 százaléka a terményből származott.

Ennek értéke 287,9 milliárd euró volt, ami 15 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest. A termelés kétötöde, 38 százaléka állatokból és állati termékekből származott 206,0 milliárd euró értékben, ez 26 százalékkal nagyobb érték, mint az előző évben. A fennmaradó rész a mezőgazdasági szolgáltatásokból és a másodlagos tevékenységekből származott. Az EU-ban a beruházáshoz nem kapcsolódó mezőgazdasági inputköltségek 22 százalékkal voltak magasabbak 2022-ben, mint 2021-ben. A mezőgazdasági termelés és az inputköltségek értékének változása 2022-ben a mezőgazdaság által termelt bruttó hozzáadott érték 15 százalékos emelkedését eredményezte.

Magyar Hírlap
Címkék:
  • Nobel-díjas írók nevetségessé tétele
    „A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
  • Bűnözők a törvényhozásban
    Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
  • Választás – a háború vagy a béke között
    Brüsszel támogatja a háborút. De a többség minden háborúban szenved. És ha ez a többség most Európa-szerte felemeli a szavát, akkor még elkerülhető a legrosszabb. Ez június 9-e tétje. Ez a választás döntő hatással lesz a háború vagy béke kérdésére - foglalta össze Orbán Viktor.
  • Megújult a csurgói Csokonai Közösségi Ház
    Latorcai Csaba közölte, a választás legfontosabb tétje, hogy béke, vagy háború lesz a kontinensen, a migrációpárti, vagy a bevándorlásellenes erők kerülnek többségbe, illetve az, hogy "megvédjük családjainkat és gyermekeinket a káros, identitászavaros és tudománytalan genderideológiától, annak erőszakos terjesztőitől".
  • Az MNB telefonszámait is klónozzák a kibercsalók
    A csalók az állítólagos „támadás” elhárítására állításuk szerint biztonságba helyeznék az áldozatok pénzét. Ehhez bizalmas banki adatait kérik el (például: bankkártyaszám, lejárat, cvc kód, PIN kód; internet- vagy mobilbanki jelszavak és megerősítő kódok); vagy megpróbálják rávenni az áldozatot, hogy utalja át „biztonságos” – valójában a csalók által kezelt – számlára a pénzét.
MTI Hírfelhasználó