A Mária-oszlop elkészítésére 1744-ben kötött szerződést Kornis Antal, az erdélyi katolikus arisztokrácia jelentős képviselője Anton Schuschbauer szobrászmesterrel. Az emlékművet hálaadománynak szánta az 1738-ban kezdődött pestisjárvány elmúltáért.
2023. november 22. 13:37
A letakart barokk Mária-oszlop 2023. november 22-én, miután visszahelyezték eredeti helyére, a kolozsvári piarista templom elé, az Egyetem és Farkasutcák kereszteződéséhez. A kolozsvári Mária-oszlop a nagyszebeni Nepomuki Szent János-szobor mellett Erdély második legrégebbi köztéri emlékműve. MTI/Kiss Gábor
Visszahelyezték Kolozsvár belvárosába Erdély második legrégebbi fogadalmi szobrát, a barokk Mária-oszlopot. Kedden délután Szűz Mária szobrának hiteles másolata is felkerült a talapzatra - jelentette be Oláh Emese kolozsvári alpolgármester.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa közösségi oldalán osztott meg képeket a már a talapzaton álló, letakart Szűz Mária-szoborról. "Hamarosan minden a helyére kerül" - írta.
Az emlékmű restaurálási és újjáépítési munkálatait végző Kiss Zoltán Árpád kőrestaurátor az MTI-nek kedden este elmondta: a fogadalmi szobor újjáépítése 90 százalékban készült el, ezután az utolsó simítások következnek.
A következő lépés a három angyalka és ampolna visszahelyezése, és ezzel egyidőben az állványzat bontása, hogy a felkerülő elemek ne sérüljenek. Utána egy utolsó retus és a védőkezelés következik. Utóbbira csak akkor kerülhet sor, ha kiszáradt az emlékmű - mondta Kiss Zoltán Árpád.
Szűz Mária szobra és az emlékmű többi szoboreleme súlyosan sérült az elmúlt évtizedekben, így a szent szobrát és az eredeti angyalkákat múzeumi körülmények között helyezik el. Ezeknek a hiteles másolata lesz látható köztéren.
A 18. századi emlékmű talapzata és a három ampolna ellenben eredetiben látható az Egyetem és Farkas utcák találkozásánál kialakított kis téren. Kiss Zoltán Árpád azt mondta, igyekeznek elkészülni az újjáépítési munkával a december 20-i határidőre. Jelenleg az emlékmű körüli kis tér kialakításán is dolgozik még a kivitelező cég.
A kolozsvári Mária-oszlop a nagyszebeni Nepomuki Szent János-szobor mellett Erdély második legrégebbi köztéri emlékműve. Több évtized után került vissza eredeti helyére, a piarista templom elé, az Egyetem és Farkas utcák kereszteződéséhez, ahonnan a főtéri Szent Mihály-templomra néz.
A 18. századi barokk fogadalmi szobrot a román kommunista hatóságok 1959-ben, restaurálása után bontották le azon indokkal, hogy akadályozza a gépkocsiforgalmat. 1961-től az egyik legnagyobb lakótelepen található, két sugárút által közrezárt Szent Péter és Pál apostolok templom kertjében állt, ahol a nagy gépkocsiforgalom miatt alig volt észrevehető.
A fogadalmi szobor belvárosba való visszahelyezéséről 2018-ban döntött a képviselőtestület. Visszaállítása része a Farkas utca és a környező utcák teljes körű felújítását előíró, év végén záruló projektnek.
A Mária-oszlop elkészítésére 1744-ben kötött szerződést Kornis Antal, az erdélyi katolikus arisztokrácia jelentős képviselője Anton Schuschbauer szobrászmesterrel. Az emlékművet hálaadománynak szánta az 1738-ban kezdődött pestisjárvány elmúltáért.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
"Most itt is gyaníthattuk, hogy vannak olyan európai parlamenti képviselők, akiktől nem áll távol a gondolat, hogy a saját hazája ellen dolgozzon" - fűzte hozzá Orbán Viktor.
Veres András megjegyezte: a mai média világában pár másodpercre lehet az emberek figyelmét lekötni, de az Istennel való kapcsolat nem lehet egy pillanatnyi élmény része, az tartós, mély figyelmet igényel.
Bécs városa által idén is felmérés készült az általános és középiskolások között a vallási meggyőződésükről. Az eredmény sokkoló: a diákok többsége ma már muszlim hitű, nem keresztény.