Az egyik rögtön terrorista, a másik csak „fiatal"...
Amikor egy elfogott palesztint egyből terroristának nevez a sajtó, miközben az illetőről még nincs is erre vonatkozó érdemi információ, az helytelen, és nyilván egyfajta előítéletből fakad. Ha viszont egy nyilvánvaló bűnelkövetőről úgy beszélünk, mintha ő is a rendes emberek egyike lenne, az felháborító – önti formába a normalitást Bánó Attila.
2023. december 22. 22:12
Bánó Attila – archív
További palesztin terroristákat fogtak el a Gázai övezetben – írta tudósítása címében egy állami hírügynökség. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola.
– Szerkesztő úr, az egyik hírben terroristának neveznek embereket, bírósági ítélet nélkül, ugyanaznap a prágai tömeggyilkost a „fiatalember” elnevezéssel illetik. Miért fordul fel a gyomrunk?
– Ez a fajta szóhasználat a személyiségi jogok helytelen értelmezéséből ered, és az ugyancsak rosszul értelmezett liberalizmus terméke. Ennek az ideológiának a legújabb kori torzulásai hozták magukkal a fogalmak hagyományos jelentésének megváltoztatását, a fejük tetejére állítását. Ezért lehet az illegális, határsértő migránst bevándorlónak, a hazaszerető patriótát nacionalistának, a népszerű politikust populistának, a tömeggyilkost pedig fiatalembernek nevezni.
– Rendőrökkel verekedett, majd elvezették „a gyanúsítottat” (...). Noha bírósági ítélet nélkül senkit nem nevezhetünk sem terroristának, sem bűnözőnek, ám a rendőrök nagyon is viselik a nem gyanús, hanem valódi és fájó kék foltokat, sőt, néhány hónappal ezelőtt egy kiváló rendőrt meg is gyilkoltak. Szabad-e beteges megfogalmazásokkal élnünk a politikailag korrekt beszédmód kedvéért?
– A civilizált Nyugat számos országában nemhogy szabad, de kötelező is megfelelni a „polkorrektség” feltételeinek. Amikor nyelvi szabályokat állítanak fel a férfi és a női nemre való utalás megkerülésére, amikor a genderelmélet jegyében egyes és kettes szülőről beszélnek apa és anya helyett, amikor illemhelyeket nyitnak a transz- vagy bizonytalan nemű emberek számára, és a sor folytatható, akkor joggal berzenkedünk, mert nagyon nem szeretnénk, ha mindez hozzánk is begyűrűzne. Az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés liberalizálása gyakorlatilag a bűnelkövetőknek kedvez, és az áldozatokat hozza hátrányos helyzetbe. Ezt tapasztaljuk a deviáns, beilleszkedni képtelen illegális migránsok kiutasításának sikertelenségével kapcsolatban is. Ezek az emberek vidáman kihasználják a rendszer gyengeségeit, nyomtalanul eltűnnek a hatóságok látóköréből, ide-oda közlekednek az EU országaiban és veszélyeztetik az állampolgárokat. Orbán Viktornak tökéletesen igaza van, amikor azt mondja, hogy a bevándorláspolitika uniós gyakorlata hibás, mert olyanok előtt nyitja meg a kaput, akik meg se próbálnak megfelelni a határátlépés és a bevándorlás törvényi feltételeinek.
– Nem nevezhetünk senkit bűnözőnek, ha kimondjuk, hogy például „Tóth 22 János váltókezelő"-ről van szó. A nyugdíjas asszonyt utcán kifosztó bűnözőt miért kell mégis „fiatal"-nak írnunk akkor is, ha a nevét nem említjük, nem is tudjuk, miközben másokat rögtön terroristának minősítünk, holott róluk sem tudunk semmit?
– Amikor egy elfogott palesztint egyből terroristának nevez a sajtó, miközben az illetőről még nincs is erre vonatkozó érdemi információ, az helytelen, és nyilván egyfajta előítéletből fakad. Ha viszont egy nyilvánvaló bűnelkövetőről úgy beszélünk, mintha ő is a rendes emberek egyike lenne, az felháborító. Nem jó az összemosás, a gyereket néven kell nevezni. Itt van a karácsony, a keresztény ünnepkör, amely nem egyszer kínált alkalmat iszlám bevándorlók által elkövetett terrorista cselekményekre. Láthattuk, hogy ezekről hogyan tudósított a nyugati sajtó, kínosan leplezve az elkövetők hovatartozását. A magyarázatok szerint így próbáltak tekintettel lenni a bevándorlók érzékenységére. Tényleg, milyen nehéz lehet az ilyen érzékeny lelkűek sorsa. Keresztény és zsidó hagyományú társadalmi közegben élnek, miközben irritálja őket a Dávid-csillag és a kereszt. Hadd ne kelljen megkönnyeznünk őket.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A magyar nemzet csak akkor tud csonkítatlanul fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén szerdán Budapesten.