A centenárium különösen három dátumhoz kötődik. 1924. április 26-án lépett hatályba a Magyar Nemzeti Bank létrehozásáról szóló törvény, május 24-én tartotta meg a jegybankot tulajdonló részvénytársaság az alakuló közgyűlését, június 24-én pedig ténylegesen is megkezdődött Magyarország központi bankjának működése.
2024. január 2. 14:49
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) történetében kiemelkedően fontos szerepet tölt be a 2024-es esztendő, hiszen Magyarország jegybankja idén ünnepli megalapításának 100. évfordulóját. A jegybank az év során különleges programokkal, rendezvényekkel és kiadványokkal emlékezik meg az elmúlt 100 évről – jelentette a Gondolának az MNB.
facebook
A független nemzeti bank hazánk szuverenitásának egyik legfontosabb szimbóluma, már az 1848-as forradalomban meghirdetett 12 pontban is követelték a létrehozását. A végül 1924-ben életre hívott, a pénzügyeket szabályozó és felügyelő önálló Magyar Nemzeti Bank a nemzeti egység egyik legjelentősebb intézményévé vált. Az önálló jegybank első évtizede alapjaiban határozta meg a következő éveket, hiszen az olyan kiváló emberek, mint Popovics Sándor fektették le az I. világháborún átesett ország gazdasági talpra állásának alapjait.
A centenárium különösen három dátumhoz kötődik. 1924. április 26-án lépett hatályba a Magyar Nemzeti Bank létrehozásáról szóló törvény, május 24-én tartotta meg a jegybankot tulajdonló részvénytársaság az alakuló közgyűlését, június 24-én pedig ténylegesen is megkezdődött Magyarország központi bankjának működése.
net.jogtar
Az MNB100 névre keresztelt emlékévben egy olyan programsorozatot indítunk az útjára, amely a kiemelt figyelmet érdemlő centenáriumi év egészét átfogja majd. A megemlékezések során elsősorban a száz esztendő azon időszakait és állomásait helyezzük majd előtérbe, amelyek jól mutatják, hogy az MNB története során eredményes küzdelmet vívott a magyar érdekek érvényesítéséért. A jegybank emellett mindig alapvető szerepet töltött be az ország pénzügyi és gazdasági stabilizációjának megőrzésében, még a történelmi kihívásokkal teli esztendőkben és az alapvető működést veszélyeztető helyzetekben is. Hatalmas szakmai tapasztalat gyűlt össze száz esztendő alatt hazánk központi bankjában, amit az MNB jelenlegi vezetése is az ország javára fordított és fordít. Ahogy az MNB első tíz éve megalapozta az azt követő évtizedet, úgy az utolsó, mögöttünk álló évtized is a jegybankkal válhatott sikeressé.
A Magyar Nemzeti Bank száz esztendeje a helytállás évszázada, a nemzet szolgálata és a töretlen munka Magyarország gyarapodásáért.
Az MNB100 év eseményeiről az év során a centenáriumi év saját honlapján, illetve az MNB Facebook-oldalán tájékozódhatnak az érdeklődők – zárul a Magyar Nemzeti Bank Gondolához eljuttatott jelentése.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
"Az Akadémia nem önmagáért és tagjaiért van, hanem azért a közösségért, amelyért annak képviselői létrehozták. Akadémiánk fő küldetése, hogy a kutatások eredményezte tudást a magyar társadalom, gazdaság, állam, az egész nemzet szolgálatába állítsa. Célunk a tudománybarát, a tudomány művelését, az Akadémiát támogató társadalom kialakítása" - mondta Freund Tamás.
Eladásra kínált ingatlan volt a Városháza épületegyüttese. A befolyással üzérkedő a Fővárosi Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó Városháza ingatlanegyüttes eladása kapcsán is tárgyalásokat folytatott három, az ingatlanvásárlás iránt érdeklődő érdekcsoporttal.
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter véleménye szerint a csatlakozásnak számos biztonsági kockázata is van, példaként említette, hogy jelenleg hatalmas mennyiségű, ellenőrizetlen sorsú fegyver található Ukrajnában, "nyilvánvalóan az ukrán hátterű szervezett bűnözés megerősödne Európában".
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
