Rétvári Bence közölte, hogy a mostani a valaha volt legnagyobb fizetésemelés a magyar pedagógusok körében, hiszen 2022 és 2025 között összesen legalább 93,5 százalékkal növekednek a bérek. Ismertetése szerint a mostani emelésnek köszönhetően februártól a pályakezdők jogszabályban meghatározott legkisebb bére gyakornokként bruttó 528 ezer forint lesz. Pedagógus I. kategóriában legkevesebb 538 ezer forintot, pedagógus II. fokozatban 555 ezer forintot kereshetnek az oktatók és nevelők, míg a mesterpedagógusok fizetése 630 ezer forintról indul, a kutatótanárok bérének alsó határa pedig 750 ezer forint lesz.

A döntés több mint 140 ezer embert érint – jelezte, hozzátéve: a folyamat nem áll meg, mivel a kormány 2030-ig vállalta, hogy a diplomás átlagbérrel együtt mozgatja a pedagógusok fizetését. Sőt, ha a diplomás bérek átlaga a most számíthatónál nagyobb mértékben emelkedik a következő években, akkor a bejelentettnél nagyobb mértékben emelkedhet a pedagógusok fizetése is – jegyezte meg. Az államtitkár megjegyezte: az átlagnál nehezebb feladatokat ellátó, hátrányos helyzetű térségekben dolgozó pedagógusoknak a fentieknél is 20 százalékkal nagyobb fizetést garantál a törvény. A természettudományos területen dolgozók plusz 4 százalékot, a mesterfokozattal rendelkezők pedig plusz 2 százalékot kapnak – fűzte hozzá.

Kijelentette: a kormány hosszú távú garanciát biztosít arra, hogy a pedagógusbér értékálló lesz, és hogy megbecsülik a tanítók, tanárok, óvónők munkáját. Rétvári Bence hangsúlyozta: azért tartotta fontosnak, hogy a bérekről szóló sajtótájékoztatót a Nemzeti Pedagógus Kar székházában tartsák, mert ez volt az a szervezet, amely „biztos partnerként végig támogatta és segítette a béremelés megvalósulását.” „Nem volt ezzel minden szervezet ugyanígy” – folytatta, hozzátéve: a szakszervezetek „a dollárbaloldal pedagógus tagozataként” viselkedtek, és nem segítették, hanem akadályozták a béremelést. Sőt, most a megvalósulás fázisában is ezt teszik – mondta. „Sajnáljuk, hogy a magyar baloldal nem támogatta az új pedagóguséletpálya-törvényt. Az pedig különösen felháborító, hogy a baloldal képviselői a múlt héten még utólag is támadták az Európai Bizottságot, amiért az együttműködött abban, hogy a magyar pedagógusok megkapják, ami jár nekik” – fogalmazott az államtitkár, aki szerint „ilyen politikai szűklátókörűség méltán háborítja fel az embereket.”

Az államtitkár felidézte, hogy a magyar kormány 2022 nyarán – jóval a sztrájkok és tüntetések előtt – hozta meg a döntést a tanárok fizetésének emeléséről. Amit akkor vállaltak, most pontosan azt hajtják végre – szögezte le, jelezve: amint az Európai Uniótól megkapták az írásos garanciát arra, hogy a költség elszámolható az uniós forrásokból, rögtön elindították az emelést. Nemcsak az anyagi, hanem az erkölcsi megbecsülés is fontos – rögzítette Rétvári Bence, hozzátéve: ezért akarták, hogy a pedagógusok „ne csak egyek legyenek a sok közalkalmazott közül”, hanem legyen saját életpályájuk. Ennek létrehozásával 30 éves adósságot törlesztett az Országgyűlés – húzta alá.

Rétvári Bence elmondta: a béremelésről azt várja a kormány, hogy tovább növekedjen a pedagóguspálya iránti – már most is élénkülő – érdeklődés, pályán tudják tartani a legjobb képességű tanárokat, és sikerüljön visszavonzani a pályaelhagyókat is. Elmondása szerint az új életpályatörvény és a fizetések emelésének híre pozitívan befolyásolta a felsőoktatási felvételit. „Egyértelműen az a célunk, hogy minél jobb színvonalú legyen az oktatás” – jelentette ki. Hozzátette: az új életpályatörvény azt szolgálja, hogy aki többet tesz a gyerekekért, többet tudjon keresni. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt hangsúlyozta, hogy a fizetésemelés az életpálya valamennyi fokozatában „észrevehető” lesz.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően az alapbérek emelkedését most a pótlékok is követik, így a többletfeladatokat vállalók – például vezetők, helyettesek, osztályfőnökök – is jelentős többlettel számolhatnak. Úgy fogalmazott, a béremelés egy folyamat kezdete, ami 2025-ben folytatódni fog, hiszen további öt évre garanciát vállal az állam, hogy megtartja a pedagógusbérek pozícióját. Az elnök szerint „nagyobb presztízst is jelent”, hogy míg korábban a minimálbérhez kötődött a pedagógusok fizetése, most a diplomás átlagbérhez mérik. Felhívta a figyelmet arra is: a kormányrendelet egyértelműen rögzíti, hogy a fizetésekben a teljesítményértékelés hatására sem lehet negatív eltérítés.

Horváth Péter hangsúlyozta: ha a pedagógusok megbecsülése „folyamatos, jól követhető tendencia lesz”, akkor biztos benne, hogy többen fognak jelentkezni a pályára, és többen is maradnak meg az állásukban. Jelezte: az intézményvezetők beszámolói alapján már most nagyon sok korábbi pályaelhagyó jelezte, hogy szeretne visszatérni a pedagógusi hivatáshoz. Az elnök kifejezetten jó döntésnek nevezte, hogy a nyugdíjasként visszafoglalkoztatott pedagógusoknak már nem kell lemondaniuk a nyugdíjukról, ha visszamennek dolgozni.

Kitért továbbá arra is: elfogadhatónak tartják, hogy a mostani béremelés esetén „nincs különösebb differenciálási lehetőségük” az intézményeknek, de szeretnék, ha a később nagyobb önállóságot kapnának e téren. Javasolják továbbá, hogy a 2013 óta változatlan érettségi díjakat is a gyakornoki bérhez illesztve állapítsák meg – jegyezte meg.