Ma a magyar bajnokságot az a Paks vezeti, amely magyar edzővel és magyar játékosokkal küzd. Tudjuk azonban, hogy BL-csoportkörbe jutást ettől a gárdától nem várhatunk. Márpedig a hazai klubfutballnak a BL-ben a helye: a csoportkörnél magasabb szinten.
2024. február 23. 17:30
Világklasszis magyar játékos: Dibusz Dénes – m4sport
A Konferencia-ligában sem tud teret foglalni a magyarországi klubfutball: ez csalódást keltett az idén. Azt hittük, többre vagyunk képesek.
Újra kell gombolni a kabátot.
Korábban jó elképzelésnek látszott, hogy két csúcsklubunk legyen, s azok közül az egyik vidéken vitézkedjen.
De szembejött a valóság.
A vidéki klub leszerepelt, csak úgy tudott az NB I-ben maradni, hogy súlyos és elismert játékvezetői hibák egy másik csapatot ejtettek ki helyette: a Honvédot.
A vidéki klub mögül a blama hatására ki is vonult a pénzforrás: a Mol. Érthető.
Azt a korábbi tervet, hogy két csúcsklubunk legyen, valószínűleg föl kell melegíteni. Nemcsak azért, hogy egymást nagyobb teljesítményre késztessék, hanem azért is, hogy ha az egyik egyesület kiesik a nemzetközi szereplésből, maradjon még egy. Sztankovic, a Ferencváros edzője egyébként azt nyilatkozta, hogy ennek az országnak három-négy csapattal kell az európai küzdelmekben jelen lennie. Igaza van.
Induljunk el kettővel.
Valószínűleg nem „csak” pénzkérdés, hiszen a vidéki csúcsklub a sok pénz ellenére majdnem kiesett az első osztályból.
Káderállomány is kell.
Egyelőre ezt nem látjuk, még akkor sem, ha nagy pénzért külföldről hozunk be trénereket. Ma a magyar bajnokságot az a Paks vezeti, amely magyar edzővel és magyar játékosokkal küzd. Tudjuk azonban, hogy BL-csoportkörbe jutást ettől a gárdától nem várhatunk. Márpedig a hazai klubfutballnak a BL-ben a helye: a csoportkörnél magasabb szinten.
Lőw Zsolt és Dárdai Pál.
A magyar futball reménységei, hiszen ők a csúcsfutballban dolgoznak. Maradjanak is ott még vagy tíz évig, gyűjtsék a tudást, szerezzenek hírnevet. Értékük a fejükben van, és ezt az értéket, a tudást lelkesen készek átadni a magyar labdarúgásnak. Építeni kell javaslataikra – s ehhez idehaza is alkalmas emberek kellenek.
Noha számos akadémia alakítja a fiatal magyar labdarúgókat, mindössze hét-nyolc játékosunk szerepel az elit nyugati bajnokságokban. Legalább ötven kellene. A felismerés megvan, a gyakorlat azonban elmarad: nem 14, hanem 4 éves kortól kell futballistáinkat felépíteni.
Legalább egy nagy futballvállalatot kell létrehozni.
Akadémiával, amely eladható játékosokat „termel”. Ilyen nagyvállalatra számos példa van a Lajtán túl, de tőlünk keletre is. Minták adódnak, azok átvételére alkalmas fejek kellenek. Vélhetően az MLSZ van abban a helyzetben, amely helyzetből ilyen nagyvállalat felépítése kezdeményezhető.
Most újabb éveket kell várni, hogy magyarországi csapat BL-csoportkörbe jusson. Ezt az eredményt még a futball-nagyvállalat megformálása előtt kell elérnünk.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
"A jogállam célja, hogy garantáljuk népünk biztonságát. Ahol kiskorú lányokat rendszerszinten használnak fel gyilkosságokhoz, ott a jogállam halott" - írta Orbán Viktor.
A KDNP derekegyházi Családi Napján tartott beszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a kormány családpolitikai intézkedései, köztük a 3 százalékos fix kamatozású Otthon Start hitel és a CSOK Plusz olyan lehetőséget biztosítanak a fiataloknak, amely Nyugat-Európában elképzelhetetlen.
Százból hatvan BKV-busz állapota kritikus, a főváros nem tudja garantálni a biztonságos utazást a tömegközlekedési eszközökön – jelentette ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
