Az európai Balassi-folyamat egyik nagy tehetségű csapata a Misztrál együttes: a verséneklő zenészek Kossuth-díjat kaptak a nemzeti ünnepen.
2024. március 14. 22:07
A Misztrál együttes tagjai, miután átvették a megosztott Kossuth-díjat Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Parlament kupolacsarnokában 2024. március 14-én. MTI/Koszticsák Szilárd
Kossuth-díj megosztva - Misztrál együttes
Tagjai:
HEIGL LÁSZLÓ Liszt Ferenc-díjas előadóművész 1981-ben született. 2004-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Intézetének klasszikus szakán. A klasszikus zenéléssel párhuzamosan a könnyű műfajban is folyamatosan közreműködik basszusgitárjával. Nagybőgőn, basszusgitáron, billentyűs hangszeren játszik a Misztrál együttesben, amelyhez 2014-hez csatlakozott. Ezen kívül basszusgitárosként fellép a JazzPresszó Quartet, a DIORA, a Mrs Columbo és más formációkban is. Budapesten a zuglói Rácz Aladár Zeneiskola vonós tanszakán nagybőgőtanár.
2023-ban a Misztrál együttes tagjaival megosztott Liszt Ferenc-díjban részesült.
HEINCZINGER MIKLÓS Liszt Ferenc-díjas előadóművész. Gyerekkora óta zenél, a Dunakanyarban, Nagymaroson nőtt fel, családjával Sződön él és gazdálkodik. A Dévai Nagy Kamilla által alapított óbudai Krónikás Zenedében találkozott Tóbisz Tinelli Tamással és Török Mátéval, akikkel 1997-ben megalapította a Misztrál együttest. Mika - ahogyan a legtöbben szólítják - a formáció énekese, hangszerei doromb, duda, fidula, furulya, klarinét és saz. Önálló albumai is megjelentek, 2012-ben Gyöngy, 2017-ben Égigézők és az idén ÉgÁllomás címmel. Játszik az elektronikus folkot játszó Sajba zenekarban, és gyakran fellép a Ferenczi György és a Rackajammal. Sokat foglalkozik középkori hagyományőrzéssel is.
2023-ban a Misztrál együttes tagjaival megosztott Liszt Ferenc-díjban részesült.
PUSZTAI GÁBOR Liszt Ferenc-díjas előadóművész 1976-ban született. A miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult, majd 2001-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, klasszikus ütős szakon szerzett diplomát. 1995-től 2001-ig a Saman Táncszínházi Társulat tagja volt. 1999-ben második helyezést ért el a Brnói Nemzetközi Ütőhangszeres Versenyen. Gyakran fellépett az Amadinda Ütőegyüttes koncertjein, részt vett a John Cage ütőhangszerekre komponált műveit közreadó összkiadás felvételein. 1994-től több prózai és táncszínházi társulattal dolgozott együtt mint zenész és zeneszerző. Rendszeresen dolgozik a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral, a Budapesti Fesztivál Zenekarral és a Danubia Ifjúsági Zenekarral. 2000-től tagja volt a világzenei Folkestra együttesnek, rendszeresen játszik különböző könnyűzenei formációkban, és számos színházi előadásban is szerepelt már. 2001 óta tagja a Misztrál együttesnek. 2002-ben két zenésztársával megalapította a Mizar zenekart.
2023-ban a Misztrál együttes tagjaival megosztott Liszt Ferenc-díjban részesült.
TÓBISZ TINELLI TAMÁS Liszt Ferenc-díjas előadóművész 1978. január 28-án született a felvidéki Rimaszombaton. Fiatalkorától foglalkoztatta a zene, 16 éves korában megzenésített egy Balassi Bálint és egy Bornemissza Péter verset, amit testvérével (Tóbisz Titusz operaénekessel) elő is adott a Balassi Bálint Énekmondó Versenyen Budapesten. 1996-ban Magyarországon kezdett tanulni. A Dévai Nagy Kamilla által alapított óbudai Krónikás Zenedében találkozott Heinczinger Miklóssal és Török Mátéval, akikkel 1997-ben megalapította a Misztrál együttest. A formációban énekel, gitározik és nagybőgőn játszik. 2018-ban megjelentette Daliás idők címmel első szóló albumát, amely az általa megzenésített Arany János-verseket tartalmazza. Szóló koncertjein a különböző művészeti irányzatok különleges zenei ötvözete hallható klasszikus és kortárs költők műveinek megzenésített és "megénekelt" formájában. Előadásainak érdekes részét képezi a történetmondás, vagyis a valóság és legenda kapcsolatának bemutatása.
2023-ban a Misztrál együttes tagjaival megosztott Liszt Ferenc-díjban részesült.
TÖRÖK MÁTÉ Liszt Ferenc-díjas előadóművész, fotóművész és grafikus 1978-ban született Budapesten. 2002-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) matematika szakán, párhuzamosan az Erkel Ferenc Zeneiskolában dzsesszzenét tanult. A Dévai Nagy Kamilla által alapított óbudai Krónikás Zenedében találkozott Heinczinger Miklóssal és Tóbisz Tinelli Tamással, akikkel 1997-ben megalapította a Misztrál együttest, amelyben énekes, hangszere a cselló, gitár, koboz, mandolin, szájharmonika és tambura. 2010 óta önálló esteket is tart. 2017-ben jelent meg első önálló albuma Napforduló címmel.
2004-ben kezdett komolyan foglalkozni a fotózással az Országos Széchényi Könyvtár munkatársaként. 2018-ban a Magyar Pálos Rend ismeretterjesztő programjának egyik vezetője lett. Fotográfusként a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasaként 2020 és 2023 között felkereste azokat a hatvan évnél idősebb verséneklőket és énekmondókat, akik ezt a hivatást választották, ebből készült a Versénekmondó kötete.
2023-ban a Misztrál együttes tagjaival megosztott Liszt Ferenc-díjban részesült.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
"Ma az elmékért és lelkekért folyik a harc” - hangsúlyozta, és rámutatott, hogy ebben az anyaországiak hátországbeliként úgy tudják támogatni a külhoni magyarokat, hogy erőforrásokat biztosítanak „az eredményes védekezéshez szükséges alap, bástyák, árkok megépítésére”.
A kormányfő elmondta, a helyzet egyértelmű katonai értelemben, ha az amerikaiak kiszállnak az ukránok mögül, akkor Európa nincs abban a helyzetben, hogy a siker leghalványabb esélyével is támogathassa Ukrajnát, nem beszélve a vesztes háború támogatásának pénzügyi-gazdasági következményeiről.
Szerintünk a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya. Nem pusztán tudás, művészi teljesítmény, hanem életünket szabályozó elv. A művészetnek, csakúgy mint a tudománynak, vannak fejedelmei, hercegei. A hamis egyenlősdi mindnyájunkat züllesztő közönségességet eredményez.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
