Ma 75 ezer diák érettségizik magyar nyelv és irodalomból
Hétfőn a magyar nyelv és irodalom vizsgákkal folytatódik a 2023/2024-es tanév érettségi vizsgaidőszaka. A következő hetekben 1161 helyszínen várhatóan több mint 112 700-an érettségiznek. A vizsgákat május 3. és július 3. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, lebonyolításukban 3150 érettségi vizsgabizottság működik közre.
2024. május 6. 10:48
Május 6-án hétfőn a magyar nyelv és irodalom vizsgákkal folytatódnak az írásbeli vizsgák: ebből a tárgyból középszinten 73 472, emelt szinten pedig 2066 tanuló ad számot tudásáról.
A következő napon matematikából középszinten 69 047-en, emelt szinten 6616-an érettségiznek.
Május 8-án történelemből középszinten 68 802, emelt szinten 7679 diák vizsgázik.
Ezután az idegen nyelvi vizsgák következnek:
május 9-én angol nyelvből középszinten 34 491-en, emelt szinten 20 821-en;
május 10-én német nyelvből középszinten 7772-en, emelt szinten 2332-en érettségiznek.
A vizsgák jogszabályban rögzített időpontjai elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján. Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 5. és 12., a középszintű szóbelik június 17. és július 3. között lesznek.
A vizsgaidőszakban összesen több mint 49 000 végzős középiskolás érettségizik.
Rendes érettségi vizsgából lesz a legtöbb: a végzős tanulók 217 569 ilyen vizsgát tesznek majd (az összes megmérettetés 61%-a). A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők közel 2887 ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek (a vizsgák több mint 0,8%-a). Az előre hozott vizsgák száma 117 522 (a vizsgák közel 33%-a).
Ennek egy jelentős részét a mintegy 24 500 fő technikumi képzésben tanuló teszi majd, akik a szakképzés rendszerében korábban elindított szerkezeti reformok miatt 2025 májusában fejezik be középiskolai tanulmányaikat, és ekkor fognak érettségi bizonyítványt kapni. A szintemelő vizsgák száma 12 391 (a vizsgák több mint 3%-a), míg a pótló és a javító vizsgáké együttesen 2212.
Az erősödő radikális zöld mozgalmak a nyugati világban is veszélyeztették a gazdasági növekedést, hiszen – Kenneth Ewart Boulding amerikai közgazdász szerint – „Ha valaki azt képzeli, hogy egy véges világban végtelenül lehet növekedni, az vagy bolond, vagy közgazdász.”
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
Orbán Viktor a német politikussal a Karmelita kolostorban folytatott megbeszélés után kiemelte: az AfD összes fontos programpontja, a migrációtól az energiapolitikáig, olyan, ami hasznára válna Magyarországnak.
"Ha már transzparenciáról beszélünk, legyen átlátható, hogy amikor egy szervezet megszólal, milyen pénz mozgatja a száját". Az államtitkár szerint az Egyesült Államokhoz hasonlóan Európában is szigorúan kellene szabályozni az NGO-k tevékenységét.
A magyarok többsége párkapcsolatban képzeli el az életét és tízből heten a házasságot tartják a legideálisabb életformának. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) januári reprezentatív felmérése szerint a magyarok alapvetően házasságpártiak. A fiatalok körében az átlagnál is kedvezőbb a házasság megítélése.
Az erősödő radikális zöld mozgalmak a nyugati világban is veszélyeztették a gazdasági növekedést, hiszen – Kenneth Ewart Boulding amerikai közgazdász szerint – „Ha valaki azt képzeli, hogy egy véges világban végtelenül lehet növekedni, az vagy bolond, vagy közgazdász.”
