Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a 10. Duna Napokon az erdélyi Torockón 2024. június 1-jén. MTI/Kiss Gábor
Most az a feladatunk, hogy a magyarság eddig felépített intézményrendszerét és hálózatát tovább működtessük, és ehhez erős magyar érdekképviseletre van szükség Erdélyben is - emelte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombat este Torockón.
Ne legyenek illúzióink: a magyarok ügyét csak a magyarok fogják képviselni - jelentette ki Potápi Árpád János a Duna Napok záróeseményeként rendezett Összetartozás koncert előtt ünnepi beszédében.
Június 9-én önökön a sor, hogy megmutassák az erdélyi magyarság valódi erejét, és biztosítsák az erős magyar érdekképviseletet Romániában és Brüsszelben egyaránt - mondta, és azt kérte: mutassák meg, hogy a magyarság ma is olyan erő, amellyel számolni kell.
Potápi Árpád János kiemelte: több mint 100 évvel Trianon után nemzetünk nemcsak megmaradt, de erősebb és összetartóbb, mint valaha.
Rámutatott: június 4-e ma számunkra már nemcsak a gyász és a veszteség napja, ezen a napon nemzetünk erejét és egységét ünnepeljük. Azt az erőt, amelynek köszönhetően az elmúlt évszázad során egymástól elválasztva, a legnagyobb nehézségek közepette is sikerült megőriznünk anyanyelvünket, hagyományainkat és kultúránkat - fejtette ki a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Azt mondta: Wass Alberttől megtanultuk, hogy "a történelem kereke gyakorta fordul, és néha jót fordul és néha rosszat". "A mi dolgunk, hogy a rosszra fordult kereket jó irányba állítsuk."
Ezt tettük 2010-ben, amikor kimondtuk, hogy felelősséget viselünk a külhoni magyarságért - közölte, és felidézte a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadását, a nemzetpolitika alapjait képező szimbolikus jogszabályok elfogadását, a külhoni magyarságról való gondoskodás új szintre emelését.
Mára több mint 1 millió 175 ezer külhoni magyar nemzettársunk vált magyar állampolgárrá - ismertette és kitért arra is, hogy megtízszerezték a nemzetpolitikai célú forrásokat. Nincs olyan szeglete a Kárpát-medencének, ahová az anyaország támogatásai az elmúlt 14 év során ne értek volna el - húzta alá Potápi Árpád János.
Köszönetet mondott Altorjai Anitának, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának és a közmédia valamennyi munkatársának, amiért elhivatottan őrzik a külhoni magyarság szellemi és kulturális örökségét Csíkszeredától Beregszászon át Szabadkáig.
Altorjai Anita felidézte: a magyar közmédia a tíz éve Torockón vásárolt és felújított Duna-házat programjaival megtöltötte élettel és kulturális fesztivált szervezett. "Most, egy évtized elteltével itt a bizonyosság, milyen fontos a Duna-ház, és milyen fontos a Duna Napok" - mondta.
Emlékeztetett, a Fehér megyei településen minden évben a június 4-éhez legközelebb eső hétvégén az összetartozást ünnepli a magyarság. "Az összetartozás a szív, a lélek, a cselekedet. Az összetartozás azt jelenti, hogy minden veszedelem ellenére létezünk, mert fontosak vagyunk egymásnak" - fogalmazott.
Aláhúzta: egy nemzet vagyunk, egy nyelvet beszélünk, közös gyökereink vannak a Kárpát-medencében, ezért nyilvánította az Országgyűlés 2010-ben június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává, "mely nem csak egy szó".
"Az összetartozás élménye és valósága mindennél fontosabb, ez ad erőt, hogy megmaradjunk, hogy magunk maradjunk. Ez a Duna Napok küldetése is" - összegzett Altorjai Anita, hozzáfűzve: ezért hívták el a Kárpát-medence kiváló néptáncosait, énekeseit, népzenészeit, kézműveseit, a magyar könnyűzenei élet krémjét Torockóra.
Csécs Márton kolozs-tordai unitárius esperes, lelkész emlékeztetett: az 1990-es években néhány torockói polgár arról álmodozott, a falu főterén színpad fog állni, és magyar bandák fognak játszani rajta, s ez tíz éve valóság.
"Vagyunk, és nem kevesen" - mondta a szép számú közönségnek, majd úgy fogalmazott, a Duna-ház, a Duna Napok "olyan ügy, ami túlmutat önmagán". "Sokkalta nagyobb, mint amit mérni lehetne, és mi, akik benne vagyunk, megéljük, talán képtelenek vagyunk még kellő módon felfogni mindennek a történelmi súlyát" - fogalmazott.
Az unitárius lelkész köszönetet mondott Dobos Menyhért korábbi és Altorjai Anita jelenlegi vezérigazgatónak a rendezvényért, amelyet idén tizedik alkalommal rendeztek meg.
Deák-Székely Szilárd, a település polgármestere kiemelte: Torockón meg tudják élni a magyarságukat, "itt jó magyarnak lenni". Ugyanakkor tenni is kell azért, hogy magyarnak megmaradhassanak itt. Ezt úgy tehetik meg, hogy a jövő héten, amikor szavazni kell, a magyarságukra adják a szavazatukat, hogy ne mások döntsenek felettük - mondta.
A polgármester köszönetet mondott a Duna Médiaszolgatónak, hogy a Duna Napok mellett a Duna-házban folyamatosak a rendezvények egész évben, amelyek a közélet teljes szegmensét felölelik.
-
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
-
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
-
„A kérdés a dokumentumok végleges aláírása. Ez egy nagyon komoly kérdés, amelynek mind Ukrajna, mind Oroszország biztonságát komoly, hosszú történelmi távlatokra kell garantálnia ” – mondta az orosz államfő, hozzátéve, hogy ezért „egyetlen mellélövés, egyetlen érdesség” sem lehet a két ország közötti megállapodásban, beleértve azt is, hogy Volodimir Zelenszkijt illegitimnek tekinti, mivel ötéves hivatali ideje lejárt.
-
Amur elmondása szerint az észak-koreaiak könyörtelen ellenfelek: „Nem ejtenek foglyokat, az összes katonánkat, akiket megtaláltunk, tarkón lőtték.”
-
"A nukleáris ipar nagy áttörés előtt áll, komoly kutatások zajlanak annak érdekében, hogy úgynevezett kis moduláris reaktorokat lehessen építeni. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy egy futballpályányi területen, egy-két-három évnyi beruházással kis nukleáris erőműveket lehetne építeni, amelyek egy-egy település vagy egy-egy nagyobb gyár energiaellátását önmagukban tudnák hatékonyan és környezetkímélő módon biztosítani" - tudatta Szijjártó Péter.