A magyar kormány az elmúlt 15 évben elég sokat tett a határon túli magyarságért, különösen az erdélyi magyarokért. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez tartozik a nemzetpolitika az egyházpolitika mellett, és ez a két terület össze is függ, hiszen a vallásnak nagyon komoly nemzetmegtartó ereje is van – hangsúlyozta a Gondolának adott interjúban Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője Tusványoson.
A miniszterelnök-helyettes a rendezvényen arról beszélt, hogy a magyarság megmaradásához versenyképes tudás, a helyben maradás biztosítása és az anyanyelven való kommunikáció lehetősége is szükséges.
A nemzetpolitika, amit az elmúlt évtizedekben képviseltek, megalapozott egy olyan típusú bizalmat Orbán Viktorban és a Fideszben, amelyet nehéz megváltoztatni – válaszolta a Gondola kérdésére Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke a tusványosi programokat ismertető sajtótájékoztatót követően.
Rendkívül súlyos a helyzet a parajdi sóbányánál, ahol a Korond-patak betörése miatt újabb beomlások történtek. A veszély miatt 45 ház lakóit kellett evakuálni, miközben a hatóságok versenyt futnak az idővel, hogy elhárítsák az esetleges szökőár fenyegetését.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Kőszegen tartott a minap lakossági fórumot, ahol többek között Orbán Viktor román elnökválasztásról tett kijelentéséről kérdezte a dollármédia egyik meghatározó orgánuma, a 444. A KDNP elnöke hangsúlyozta, hogy a kormány a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mögött áll.
Az RMDSZ-elnök emlékeztetett rá, hogy az RMDSZ és a kormánypártok közös államfőjelöltje Crin Antonescu, akit soknemzetiségű vidékről származó, alapvetően konzervatív beállítottságú, tapasztalt, a magyarokat, a kisebbségi közösségeket tisztelő politikusként jellemzett.
Soltész Miklós beszédében felháborítónak és elkeserítőnek nevezte, hogy sajtóhírek szerint Emmanuel Macron francia elnök országa pápaválasztó bíborosait próbálta meg befolyásolni, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy az imádság ereje sokkal nagyobb, és ezt kell bebizonyítani.
A szövetségi elnök az RMDSZ eredményváró rendezvényén köszönetet mondott az erdélyi magyar választóknak, hogy „minden körülmények között, a legsötétebb időkben is" kitartottak az érdekvédelmi szervezet mellett, kiemelve a magyarlakta megyékben regisztrált magas részvételt.
Ne legyenek illúzióink: a magyarok ügyét csak a magyarok fogják képviselni - jelentette ki Potápi Árpád János a Duna Napok záróeseményeként rendezett Összetartozás koncert előtt ünnepi beszédében.
A backamadarasi önkormányzat támogatása is kellett az erdélyi magyar eredményhez, egy gyülekezeti ház újjáépítéséhez: magyar közösségek találnak otthont benne a magyar művelődés gazdagításához.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
