Tevelen szinte minden család a saját bőrén tapasztalta meg, hogy egy háborúban nincsenek vesztesek és győztesek. Számunkra az elmúlt 500 év háborúi csak vesztesek voltak, egy választható utunk van: a béke - mondta Potápi Árpád János.
2024. június 8. 20:12
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszédet mond a teveli németek, székelyek és felvidéki magyarok együttélését jelképező Megbékélés és összetartozás emlékművének avatásán a Tolna vármegyei Tevelen 2024. június 8-án. MTI/Kiss Dániel
Csak az egységes nemzet tud erős maradni, ma pedig erős nemzetekre van szükség Európában - mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár szombaton a Tolna vármegyei Tevelen.
Potápi Árpád János, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, a teveli németek, székelyek és felvidéki magyarok együttélését jelképező Megbékélés és összetartozás emlékművének avatásán hozzátette: józan gondolkodásra van szükség, amit "egyedül mi, magyarok vagy csak néhányan képviselünk".
"A szomszédunkban háború dúl, az európai politikusok pedig ahelyett, hogy a béke hangján szólnának, szinte háborús lázban égnek" - jelentette ki.
Tevelen szinte minden család a saját bőrén tapasztalta meg, hogy egy háborúban nincsenek vesztesek és győztesek. Számunkra az elmúlt 500 év háborúi csak vesztesek voltak, egy választható utunk van: a béke - mondta.
Kiemelte, háborúban nem lehet építkezni, fejlődni, márpedig a magyar kormány ezt kívánja folytatni.
Kifejtette: minden eredményt Magyarországon a nemzetiségiekkel, köztük a németséggel közösen értünk el. Tevelen is megtapasztalhatták, hogy milyen közösen együtt építeni a települést, Magyarországot, hiszen a községnek sincs olyan pontja, amely ne újult volna meg - fűzte hozzá.
A politikus azt mondta, az alkotás "emlékeztessen bennünket arra, hogy a történelem viharaiban egyedül az összefogás volt képes megtartani bennünket!".
Mindig számíthattunk egymásra, legyünk felvidékiek, székelyek, csángók, alföldiek, németek, "és ne felejtsük el a zsidókat, akik 1944-ig ennek a falunak és környékének a lakói voltak, és hozzájárultak a fejlődéshez - jegyezte meg.
Az emlékmű, amelyet Pál József teveli és Erb József németkéri plébános áldott meg, a 18. században megtelepült németek, a második világháború után letelepített székelyek és felvidéki magyarok közti megbékélési folyamatnak állít emléket. A háromszög alakú építményen a sváb parasztházak faragott oszlopa, székelykapu egy részlete és a felvidéki magyarok hímzésmintája jelképezi a három népcsoportot. A Petőfi utcai feszület mellett elhelyezett alkotást ötmillió forinttal támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., csaknem száz magánszemély és több egyesület, önkormányzat is hozzájárult a felállításához.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
