Az Európai Unió Bíróságának főhadiszállás-szerű épülete Luxembourgban – wikipedia

Az Európai Unió Bírósága 200 millió euró (mintegy 80 milliárd forint) megfizetésére kötelezte Magyarországot, mert "nem tartja tiszteletben" az uniós jogszabályokat, egyebek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó unión kívüli országok állampolgárainak visszatérésére vonatkozó eljárások területén. Galló Béla politológusnak tett föl kérdéseket a Gondola.

– Galló úr, az Európai Unió a jogállamiság durva megsértésével visszatart pénzeket hazánktól. Ezt most megfejeli azzal, hogy hatalmas összeget követel tőlünk. Pénzügyi terrornak, vagy pénzügyi hadüzenetnek tekinthetjük a luxembourgi döntést?

Rosszabb a helyzet, mert a terror kifejezés extra akciót feltételez. Pedig éppen hogy nem különleges metódus ez, sokkal inkább a jelenleg regnáló fősodratú neoliberális elit egyre szokásosabb pénzügyi büntető mechanizmusa a szerintük úgymond „populista” tagállammal, Magyarországgal szemben. Ha nem úgy táncolsz, ahogyan mi akarjuk, akkor nem kapod meg a jogos pénzt, mi több, akkor fizess! Ennek semmi köze sincs az eredeti európai értékekhez, uniós jogi formulákhoz, kizárólag nyers, hatalmi logikája van: ha nem igazodsz az erősebbhez, a kemény maghoz, megnézheted magad. Az se véletlen, hogy ezzel a kirovással az uniós választások után, de még az új intézményközi, illetve intézményeken belüli új hierarchia kialakulása előtt jöttek elő. Ki tudja, milyen változások jöhetnek létre a választások után? Addig cselekedjünk hát, amíg megtehetjük, addig büntessünk, amíg büntethetünk, hiszen lehet, hogy az új felállások következtében valamicskét nőhet Magyarország mozgástere, szélesedhetnek manőverezési lehetőségei.
Továbbá az is motiválhatta még a büntetés időzítését, hogy idén júliustól kezdődik a féléves magyar elnökség, mivelhogy az országot nem sikerült megfosztani ettől.
Egyszóval ha már, akkor inkább ez egy hadüzenet, pontosabban a gazdasági háború megerősítése, hiszen ez a háború ellenünk már jó ideje folyik.

– A pénzügyi követeléssel az EU a migránsok befogadására akarja kényszerítni hazánkat. Kiknek a parancsát teljesítik?

A regnáló neoliberális atlanti irányvonal Európát az USA engedelmes segédcsapatává alakítaná, ennek az „építkezésnek” része, többek közt, a népvándorlás ide irányítása. Európa geopolitikai helyzete miatt Afrika és Ázsia, azaz a két nagy kibocsájtó kontinens metszéspontjában van, erre kell ráerősíteni. Az EU jelenleg ennek a példás végrehajtásán működik, politikusai nem törődnek az emiatt (is) növekvő társadalmi feszültségekkel. Egyes erős tagállamainak vezetői a „Még magasról nézvést/ Megvolna az ország” jegyében nyugtatják magukat, de alighanem tévednek. Franciaország és Németország mostani választási eredményei markánsan mutatják, hogy nagy a baj, s minél később eszmélnek rá erre, annál nagyobb lesz a kataklizma. Külön szépsége az ügymenetnek, hogy miközben az USA terveit valósítják meg, európai birodalomról álmodoznak egy olyan 20. század után, amely Európa vészes politikai és katonai leértékelődését hozta, nem beszélve a kontinens szemmel látható technológiai lemaradásáról a 21.században.

Galló Béla – mandiner.hu

– Ez a luxembourgi fenyegetés mennyiben bizonyítja, hogy a világháború már tart, noha egyes frontokon nem véres öldöklés zajlik, hanem pénzfegyvereket vetnek be?

Zajlik a világ újrafelosztása, volt már ilyen, s valamennyi rendre nagy háborúkhoz vezetett. A pénzfegyverek ugyanakkor főleg a saját táboron belüli fegyelmezések kiváló eszközei. Meloni háborús atlantista pukedlije mögött ott rémlik a gigantikus talján adósság, amíg ez fennáll, kitart a pukedli is. De mint fentebb szó esett már erről, esetünkben is ezt a fegyvert sütögetik. Ha politikailag nem sikerült a hámba kényszerítésünk, sikerülhet gazdaságilag. A háború, a migráció mind-mind költségnövelő tényező, közvetett inflációs hatásuk óriási, s ha üres a zseb, könnyebb „demokratizálni” a társadalmat. Hogy ez végtelenül cinikus, s hozzá még silány forgatókönyv? Az, de ettől még lépten-nyomon alkalmazzák: ezt éljük most. És a nemzetközi helyzet - ahogy Virág elvtárs mondta Pelikánnak – csak fokozódni fog.