A China Southern légitársaság Boeing 787-9 típusú repülőgépének, a kínai Kantonból (Guangzhou) érkezett az első menetrend szerinti járatának pilótafülkéje a Liszt Ferenc-repülőtéren 2024. június 27-én. A kínai légitársaság hetente négyszer szállít utasokat a kínai nagyváros és a magyar főváros között. MTI/Lakatos Peter

Megérkezett Budapestre az első menetrend szerinti légijárat a kínai Kantonból (Guangzhou) csütörtökön, a China Southern légitársaság hetente négyszer szállít majd utasokat a kínai nagyváros és a magyar főváros között.

A Boeing 787-9 ünnepélyes fogadása utáni sajtótájékoztatón Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta: az új közvetlen járat indítása összhangban van a két ország törekvésével, hogy erősítsék a mindkét fél számára előnyös együttműködésen alapuló kapcsolatokat.
   
A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok töretlenül fejlődnek, Kína Magyarország kilencedik legfontosabb kereskedelmi partnere volt tavaly, Európán kívül pedig továbbra is a legfontosabb. A kétoldalú kereskedelmi forgalom meghaladta a 17 milliárd dollárt 2023-ban, és Kínából érkezett a legtöbb külföldi beruházás Magyarországra - ismertette az államtitkár.
   
Illés Boglárka úgy fogalmazott: bíznak benne, hogy a már jelen lévő kínai vállalatok tovább bővítik befektetéseiket, és újabb vezető kínai vállalatok választják majd Magyarországot európai befektetésük helyszínéül.
   
A kereskedelmi és turisztikai kapcsolatok erősítésének elengedhetetlen feltétele a szoros infrastrukturális és logisztikai összeköttetés, ezen belül kiemelten a légi közlekedés - fejtette ki. Hozzátette, hogy a kelet-európai térségben eddig is Magyarország rendelkezett a legtöbb, Kínába irányuló közvetlen légijárattal.
   
Az új járat megnyitásával kiemelten fontos régió került elérhető távolságra, a kínai nagyváros az ország gazdasági motorjának számító tartomány központja. A magyar-kínai gazdasági kapcsolatokban különösen fontos a dél-kínai régió, mert innen érkezik Magyarországra a kínai beruházások több mint 85 százaléka - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
   
A beruházások jelentősen hozzájárulnak Magyarország versenyképességének fenntartásához, a zöld átállásra vonatkozó célok megvalósításához, amelyek európai célok is - hangsúlyozta.
   
Francois Berisot, a Budapest Airport vezérigazgatója kiemelte: az új közvetlen járat számtalan lehetőséget nyit meg a nemzetgazdaság szereplőinek, az üzleti utasoknak, de a turizmusban is további potenciált jelent.
   
Magyarország és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér stratégiai elhelyezkedése miatt Budapest induló és érkező ponttá válhat olyan távol-keleti utasok számára, akik európai körútra indulnak, ez pedig további bevételt jelent. Ugyanakkor az új útvonal jó lehetőséget biztosít az ázsiai, illetve a Csendes-óceáni térségbe induló magyaroknak is - mutatott rá.
   
Az új járat mintegy 56 ezerrel növeli a magyar főváros és a kínai nagyvárosok között elérhető ülőhelyek számát 2024-ben; 2011-ben összesen ennyi utas közlekedett a két ország között, ebben az évben pedig több mint 400 ezer embernek lesz lehetősége Kína és Magyarország között repülni - jelezte.
   
Csü Kuangcsi (Qu Guangji), a China Southern ügyvezető alelnöke a sajtótájékoztatón sikertörténetnek nevezte az új járat indítását. Úgy fogalmazott: ez nemcsak a légiközlekedési ágazat szempontjából fontos esemény, hanem a két ország közötti kapcsolatok fontos mérföldköve is.
   
Gong Tao, Kína magyarországi nagykövete egyebek mellett elmondta: a magyar főváros és a kínai nagyvárosok közötti közvetlen járatok számának növekedése kényelmesebbé teszi a kétoldalú együttműködést a gazdasági, kereskedelmi és befektetési területeken. Kanton Dél-Kína politikai, gazdasági, kulturális, tudományos és oktatási központja, a tengeri Selyemút egyik legfontosabb kikötője - ismertette.