Magyarország erkölcsi talapzatát a kereszténység jelenti, a következetesen megtartott krisztusi tanítás. Nincs ország és nincs társadalom, amely erkölcsi alap és rend nélkül működni tudna - hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök ünnepi beszédében kedden Pannonhalmán.

A Szent Márton tiszteletére épült pannonhalmi szerzetestemplom középkori újjáépítésének és felszentelésének 800. évfordulója alkalmából tartott szentmisét követően az államfő elmondta: Pannonhalmának ma is fontos szerepe van abban, hogy hazánkban a kereszténység megmaradjon, nemzetünk jövője biztosítva legyen, hogy a következő nemzedékek tartsák meg a hitet, keresztény magyar önazonosságukat.
   
Pannonhalma olyan hely, ahol ezer éve a béke nyelvén beszélnek - mondta, hozzátéve, hogy "erre a nyelvtudásra" ma az egész világnak égető szüksége van.
   
A viszályok, ítélkezések, a gyűlölet és a háború csak ott szorul vissza, ahol a párbeszéd, a tisztelet és az emberi méltóság helyet kap - fogalmazott a köztársasági elnök.
   
Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy Pannonhalma egyszerre született a magyar állammal, túlélte évszázadok viharait, amivel megmutatta, hogy rendíthetetlen, sziklaszilárd alapokra épült.
   
Hozzátette: az apátság története együtt íródott a nemzetével, miközben Szent Márton-hegye Magyarország kereszténységének egyik kiemelt jelképévé vált.
   
A templomot, amelyben államalapító királyunk is imádkozott, emberöltőkön át zarándokcsoportok ezrei keresték fel, és a monostor rövid megszakításokkal mindvégig bencés szerzetesek otthona volt. Egerre és Pannonhalmára is igaz, hogy a falak ereje nem a kőben van, hanem a védőkben - mondta az államfő.
   
Sulyok Tamás kiemelte, hogy Pannonhalma egyedi örökségét a bencés szerzetesek adják, az az istenhit, amelyet követni igyekszünk, az ima, a munka, a mértéktartás és az alázat.
   
Szent Benedek tudatosan épített közösséget, elsőként adott mintát a nyugati szerzetesrendek létrehozása és működése számára - mondta, hozzátéve, hogy a rend a kereszténység európai tartópillére, Benedek pedig Európa védőszentje.
   
Pannonhalmát a bencés értékrendhez fűződő hűség tartotta és tartja meg a mai napig - fogalmazott.
   
Sulyok Tamás Magyarország nevében háláját fejezte ki Pannonhalmáért, a "hazánkért imádkozó és az ifjúsági, egyházi és világi közösségekért dolgozó bencésekért, azért a tanítói munkáért, amellyel nemzedékeken át hazaszerető, keresztény és életrevaló értelmiségieket neveltek fel".
   

A köztársasági elnök szerint "a bencés rend fegyelmet követel, de szabadságot ad, pontos, tiszta fogalmakkal dolgozik, akárcsak a jogtudomány, és átlátható értékrendszert teremt". Olyan alapokat ad, amelyek segítséget nyújtanak az önmagából is sokszor kifordult világban.
   
Ez a sok évszázados építő munka "emelte magasra, óvta meg, újította fel a bazilikát, ez óvta meg a sziklára épült ház ledönthetetlenségének igazságát" - hangoztatta az államfő.
   
A beszédet követően bemutatták a Magyar Nemzeti Bank (NMB) Pannonhalmi Bencés Főapátság megnevezésű bronzpatinázott színesfém emlékérmét. Az NMB ezt a nemzeti emlékhelyeket bemutató emlékérme-sorozat tizenegyedik elemeként bocsátotta ki augusztus 28-án annak emlékére, hogy 800 éve szentelték újjá a felújított bazilikát és tíz éve avatták nemzeti emlékhellyé a monostort.
   
A 3000 forint névértékű, 37 milliméter átmérőjű emlékéremből tízezer darab jelenik meg. Az érme előlapjának egyik felén a főapátság alapítólevelének részlete jelenik meg, a másik oldalán Stremeny Géza Pannonhalmi Szent Mórt ábrázoló szobra. A hátlapon a főapátság épületegyüttese és környezete látható.
   
A szentmise előtt Sulyok Tamás a Magyar Érdemrend parancsoki keresztje (polgári tagozata) kitüntetést adta át Hortobágyi T. Cirill főapátnak a keresztény értékeket példaadó módon közvetítő szerzetesi és szerzetes-elöljárói szolgálata, több mint három évtizedes oktató, nevelő tevékenysége elismeréseként.
   
Az államfő beszédében hangsúlyozta, hogy Cirill főapát tudatosan vállalja és viseli a felelősséget, közösséget épít és szolgál. A Pannonhalmán zajló munka minden ember szellemi és lelki épülésére szolgál, Magyarország számára erőforrás, léte pedig ünnep a nemzetnek.

Marton Zsolt, a Váci Egyházmegye püspöke (k), mellette Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát (b) a szentmisén a Pannonhalmi Főapátság Szent Márton-bazilikája középkori felújításának és felszentelésének 800. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a bazilikában 2024. augusztus 27-én. MTI/Máthé Zoltán
   
Az ünnepi szentmisét Marton Zsolt váci megyés püspök, Viliam Judák nyitrai megyés püspök és Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát vezette, az 1224-es felszentelést végző püspökök mai utódai.