Mint Trócsányi László kifejtette, az üzletember, az etikus üzletember és a keresztény üzletember között a személyes értékrendben van a legnagyobb különbség. Hozzátette: a keresztény üzletember nemcsak a munkavállalók jólétére, a környezetvédelemre és a társadalmi felelősségvállalásra figyel oda, hanem jótékonysági tevékenységek támogatására is, és üzleti döntéseit a keresztény etika vezérli.
2024. szeptember 4. 22:10
A változó világban a keresztény vezetők előtt álló kihívásokról, a lehetséges sikeres modellekről esik szó azon a háromnapos nemzetközi tudományos konferencián, amely szerdán kezdődött a Károli Gáspár Református Egyetemen az üzleti, illetve az egyetemi szféra képviselőinek részvételével.
"A keresztény üzletember a profit és az etika mellett a keresztény értékeket is beépíti az üzleti gyakorlatba" - hangsúlyozta Trócsányi László, az egyetem rektora a konferencia megnyitóján mondott köszöntőjében. A tanácskozás etikai, történelmi, kulturális, politikai, szociálpszichológiai és teológiai szempontok figyelembe vételével járja körül a keresztény vezetés lehetséges szerepeit, példáit.
Mint Trócsányi László kifejtette, az üzletember, az etikus üzletember és a keresztény üzletember között a személyes értékrendben van a legnagyobb különbség. Hozzátette: a keresztény üzletember nemcsak a munkavállalók jólétére, a környezetvédelemre és a társadalmi felelősségvállalásra figyel oda, hanem jótékonysági tevékenységek támogatására is, és üzleti döntéseit a keresztény etika vezérli.
A rektor példaként hozta fel az 1946-ban alapított amerikai Chick-fil-A gyorsétteremláncot, amely 1982-ben válságba került.
medium
A vezetőség ekkor megbeszélést tartott, amelynek második napján arra jutott, hogy a vállalat akkor maradhat talpon, ha a vallási tanításokat a vásárlók kiszolgálásába, valamint az alkalmazottak és a beszállítók viszonylatába is beépíti. Mint elhangzott, a cég Isten szolgálatával lett az Egyesült Államok egyik legkeresettebb vállalkozása.
Mészáros József, a Károli Gáspár Katolikus Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Karának dékánja arról beszélt, hogy a 2012-ben indult Keresztény vezetői konferenciát (Christian Leadership Conference, CLC) immár hetedik alkalommal rendezik meg, és Budapestre negyven országból több mint nyolcvanan érkeztek.
"A legtöbb vezetésről szóló tankönyv arról szól, hogy a sikeres menedzsmenthez jó adminisztrátornak kell lenni, és használnia kell az ismert menedzseri készségeket.
Ezek mellett azonban a keresztény vezetőnek az integritás, a jövőkép, az empátia, a mentorálás, a közösségépítés és az imádság iránti elkötelezettséggel is rendelkeznie kell. A keresztény vezetés kevésbé a tekintélyről szól, inkább a szeretetről, a szolgálatról és az alázatról" - emelte ki a dékán.
Volker Kessler, az Unisa (Dél-Afrikai Egyetem) német teológiaprofesszora felidézte, hogy a kétévente megszervezésre kerülő CLC az észak-európai főiskolák hálózata, illetve az Unisa közötti hosszú távú partnerségből nőtte ki magát. Kitért arra, hogy az eddigi házigazdák között volt Norvégia, Dél-Afrika, Németország és Belgium.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
