Az első hazai Charlie szintű SERE képzés második hetében nyolc katona sajátította el a biztonságos sziklamászáshoz és ereszkedéshez szükséges ismereteket Csobánkán, az Oszoly-csúcson, szeptember 10-én.

Képek: honvedelem.hu/Pintér Ákos

Mit keresnek a Magyar Honvédség katonái a Magyar Hegymászó Oktatók Egyesületének védősisakjaiban, oldalukon szakszerű biztosítókötéllel a 328 méteres Oszoly-csúcson? A helyes válasz: új képességeket sajátítanak el, méghozzá a SERE Charlie szintű kiképzés keretében. A Magyar Honvédség korábban már rendszeresítette az eredetileg a Brit Haderő által, a második világháború során kifejlesztett SERE képzési formát; a katonák ezen tudása többféle túlélési és menekülési ismeretet foglal magába, az angol mozaikszó is erre utal: Survival, Evasion, Resistance and Escape, vagyis túlélés, elkerülés, ellenállás és menekülés.

„A mostani képzés abból a szempontból különleges, hogy mi vagyunk az első magyar katonák, akik elsajátítják a SERE Charlie szintű kiképzésének nagyon átfogó és jól hasznosítható tudását is” – tudtuk meg a csobánkai helyszínen Lőrincz Péter főhadnagytól, az MH Klapka György 1. Páncélosdandár I. Lövészzászlóalj II. századjának századparancsnok-helyettesétől. A kiképzésben részesülő tiszt elmondta: a múlt héten kezdődött, jövő héten véget érő unikális felkészítés keretén belül először a túléléshez szükséges képességekkel – például a menedéképítéssel, a tűzgyújtással, az élelemszerzéssel, az élelemfeldolgozással, a víztisztítással – ismerkedtek meg. „Most az ellenség elkerüléséhez szükséges tudás megszerzésén a sor: a sziklamászás és az ereszkedés ilyen képesség” – magyarázta.

A különleges képességekre szert tevő katonákat a Magyar Hegymászó Oktatók Egyesületének két oktatója, Bódis Pál és Héjja Bálint szikla- és hegymászók készítették fel. „Rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem az Oszoly-csúcs monumentális sziklafalain. Profi oktatókkal dolgozhattunk, akik átfogó elméleti tudással vérteztek fel minket, majd készségesen segítettek a gyakorlásban. Összegezve annyit mondhatok: irgalmatlanul sok gyakorlás kell ahhoz, hogy az ember magabiztosan tudjon mozogni a sziklás terepen” – tette hozzá Lőrincz Péter főhadnagy, aki felidézte: a sziklamászás csak azután valósulhatott meg, hogy alaposan begyakorolták a csomózás művészetét, illetve egymás szakszerű biztosításának tudományát. „Bajtársakkal mindig sokkal jobb együtt dolgozni, mint egyedül teljesíteni egy feladatot. Halmozottan igaz ez az olyan, érzékszerek kiélesedésével járó helyzetekre, mint a mostani, ami nagy koncentrációt igényel” – részletezte.

Hol, milyen környezetben, milyen műveletben kell a magyar katonának sziklát másznia szolgálatban? Szerencsés esetben csak a környező országokban vagy missziós környezetben, de mint a képzésen megtudtuk, a NATO-szabványoknak megfelelő kiképzőrendszer mostani eleme számos olyan képesség megszerzésére biztosít lehetőséget, amelyek nem csak „bevetésen” kamatoztathatók. A mentális és fizikai próbatétel vállalása mellett a felelősségtudat, a bajtársakra való összpontosított odafigyelés vagy a szakszerű biztosítási eszközök használata szinte bármikor előhívhatóvá válhat.

„A Magyar Honvédség idén kereste meg a Magyar Hegymászó Oktatók Egyesületét. Az első alkalom a nyáron zajlott, amikor egy egynapos mászóprogramot tartottunk Bajóton, a Gerecse-hegységben a katonáknak. Most szintén az alpin képességeiket próbáljuk fejleszteni természetes környezetben” – nyilatkozta Bódis Pál, a Magyar Hegymászó Oktatók Egyesületének tanára, a Magyar Hegymászó Oktatói Kollégium egyik vezető oktatója.

Mint elmondta: a szervezet oktatói alapvetően rekreációs jellegű mászó foglalkozásokat tartanak. „Éppen ezért pozitív meglepetés, hogy a Magyar Honvédség katonáinak személyében egy professzionális hozzáállású társasággal ismerkedhettem meg. Nagyon élvezem, hogy elég egyszer elmondani valamit, mert a katonák figyelnek és megértik, amiről beszélünk” – értékelte.

„Oktatói felügyelet mellett tudnak a katonák felfelé mászni, tehát alapszintű sziklamászó tevékenységet begyakorolni. Tudnak olyan rögzített kötélpályán mozogni, ami egyébként jellemző csapatmozgási forma a katonaságnál, bár elsősorban alpesi országokban. A kötélpályán ereszkedést saját eszközzel, felügyelet nélkül tudják elvégezni az előre kiépített pályán” – jelezte a szakember az Oszoly-csúcson, a magyarországi hegymászás egyik bölcsőjében, ahol már több mint száz éve folyik sziklamászó tevékenység.

Navarrai Mészáros Márton