A 2004. decemberi szégyenteljes népszavazás folytatása, hogy a DK a határon túli magyaroktól sajnálja a támogatást – emelte ki az Országgyűlés hétfői ülésén Orbán Viktor Kálmán Olga DK-s képviselő azonnali kérdésére adott válaszában. A baloldali képviselő szerint a határon túli magyarok több támogatásban részesülnek, mint a Magyarországon élő családok. Ezt az állítást miniszterelnök válaszában visszautasította. Azt a kérdést is fel lehetne vetni, hogy a határon túli magyar családok ugyanakkora támogatást kapjanak, mint a magyarországi családok. Ha jól értem, ön sajnálja azt a pénzt, amit a határon túli magyar családok kapnak. Amit önök folytatnak, az a határon túli magyar emberekkel szembeni, kommunista időkből itt maradt, szocialista hangulatkeltés” – tette helyre Kálmán Olgát a kormányfő.
Komjáthi Imre MSZP-s képviselő a miniszterelnökhöz intézett kérdésében azt kifogásolta, hogy Románia is elhúzott mellettünk, miközben a szegénységben élők száma jelentősen nőtt. Orbán Viktor válaszában elmondta, az Eurostat adatai alapján a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya 2015-ben 24 százalék volt, 2023-ban pedig 10 százalék. A miniszterelnök arra reagálva, hogy Románia lehagyott bennünket azt javasolta a szocialista politikusnak, költözzön oda!
A miniszterelnök szerint Bokros-csomag okozta a legnagyobb demográfiai katasztrófát Magyarországon, és mindent, amit azóta tesz a kormány, azt próbálja helyrehozni. Brenner Koloman, a Jobbik képviselője azt kérte a kormányfőtől, hogy határolódjon el Orbán Balázs és Somkuti Bálint szavaitól. amelyek az 56-os hősöket relativizálták. A miniszterelnök válaszát azzal kezdte, hogy szívesen mondana néhány „hegyeset” KGBéláról és a DK-val való összeállásukról, de szerinte a sekélyes pofozkodás méltatlan lenne a november 4-i történelmi naphoz. Egy Somkuti nevű embert említett, ha jól tudom, nincsen állásban – mondta Orbán Viktor, aki szerint nem lehet az 56-os eseményeket levezetni a mai történelmi helyzetben. A miniszterelnök szerint gyalázatos dolgot csinált a Jobbik, amikor a választási megfigyelő volt a Krímben Gyöngyösi Márton. Hangsúlyozta, hogy olyan magas külpolitikát kell folytatni, ami Magyarország érdeke is.
Tordai Bence párbeszédes képviselő a családi pótlék összegéről és a családi adókedvezményről kérdezte a kormányfőt. A baloldali képviselő kifogásolta, hogy a családi pótlék összege 2008 óta nem emelkedett és igazságtalannak nevezte a családi adókedvezmény rendszerét, noha örömét fejezte ki, amiért megduplázódik a kedvezmény. Orbán Viktor válaszában emlékeztetett, 2010-ben sokan úgy gondolkoztak a családi pótlékról hogy a gyermekekből élnének meg. A kormány ezért a családtámogatást a munkához kötötte, a családi adókedvezmény 2026-tól megduplázódik, ami 320-340 milliárd forint többletet jelent a költségvetésből.
A Mi Hazánk elnöke és frakcióvezetője Toroczkai László azt kérte Orbántól, hogy – Mátyás királyhoz hasonlóan – vegyüljön el az emberek között és akkor szembesülhet a gazdasági realitásokkal. Hivatkozott a KSH jelentésére, hogy tavaly közel 4 százalékkal csökkentek a reáljövedelmek, emellett majdnem két millió embert fenyeget a szegénységben ragadás. Szerinte mindez a rossz gazdaságpolitika és az erőltetett iparosítás következménye. Ennek tudható be, hogy a szomszédos országokban egyre többet költenek a magyarok. „Isten bizony figyeltem, de nem tudom mi a kérdés” – mondta Orbán, aki szerint ha a perspektívát nézzük, korábban az ellenségeink arról döntöttek, hogy az ország legyen kicsi, ők meg 2010-ben arról döntöttek, hogy legyen nagy és gazdag. Szerinte ha összevetjük a 2010-es adatokkal, akkor mindenben előreléptünk, de még mindig van mit tenni. A miniszterelnök hozzátette: Még nem vagyunk elég nagyok és nem vagyunk elég gazdagok, de azok leszünk.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
-
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
-
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.